Tengerentúli interjú Jósa Danival

Jósa Danit azt hiszem egyetlen magyarországi BMX-esnek sem kell bemutatni. Remélem, hogy szívesen olvassátok majd a vele készült legújabb interjúnkat, amit Skype-on keresztül bonyolítottunk le a Tengerentúllal.  Dani ugyanis múlt ősz óta ismét ébren álmodja az “amerikai álmot”, kinn tanul az USA-ban és persze biciklizik (vagy kinn biciklizik az USA-ban és mellette suliba is jár? 🙂 A szokásos, “na még egy kérdés” sneakerbox nagyinterjú, képek és egy friss bicócsekk a tovább után.

Living dö amriken drím

Living dö ameriken drím

Meddig leszel az Államokban?
Nemsokára jövök haza nyárra. Az utolsó tesztem után, május 10.-én érkezem és egészen OSG utánig Magyarországon leszek – aztán jövök vissza ide a suliba.

Az őszi Transworld Ridebmx.com TOP interjú után most az ESPN oldalán láthattunk biciklizni. Hogyan jött ez az egész?
Fat Tony egy louisianai srác, régebb óta ismerem és azóta is gyakran dumálunk telefonon, amióta megkapta ezt a szerkesztői állást a ridebmx-nél és Kaliforniába költözött.  Ő csinálta velem a TOP5 interjút is, Vaskó Gábor képeivel. Amikor említettem neki, hogy itt a Bazsi és megyünk Orlandóba bicózni, mondta, hogy van ott egy kamerás gyerek, Brett, aki szívesen nyomatna velünk egy felvételt. Mikor Orlandóban találkoztunk Brettel, kiderült, hogy őt is régóta ismerem és az egész héten jött velünk minden skateparkba, és felvett mindent, amit akartunk. Nem tudni, hogy az ESPN TV-ben is leadják-e, de az ESPN weboldalra természetesen felkerült. Bazsival együtt mindent beleadtunk, még engem is meglepett, mekkora menet volt. Például elsőre sikerült beadnom egy 360 dupla vázpörit, ráadásul egy jó nagy boxon…

 

A Nike 6.0-ás blogodban az offline.hu-n összeírtad a kedvenc parkjaidat, szpotjaidat.
Ha csak egy helyet választhatnál Magyarországon, Európából és az USA-ból, akkor mik lennének azok?

Ha betonparkról van szó, akkor a City of Chandler skatepark, Arizonában. Amerika nyugati részén rettentő sok betonpark van és mind ingyenes. Viszont ezek nagy része csak gördeszkásoknak vannak fenntartva. Annyira, hogy ha megjelensz ott biciklivel, a deszkások rádhívják a rendőrséget!

Ezt is megértük, hogy BMX-esekre deszkások hívják a rendőrséget?
Igen… a kaliforniai utam alkalmával több helyen is megálltunk, többek között ott Chandlerben is. Addig csak legendákat hallottam a helyről. Meg is találtuk a parkot és mikor mentem be azonnal gurultak hozzám a deszkások, hogy ide nem jöhetünk be és miért nem megyünk a BMX-es skateparkba a másik utcában? Kiderült, hogy külön fullos betonpark van a deszkásoknak és a bmxeseknek… Mikor megérkeztünk a BMX-es parkba, mondom úristen… azon a pályán nem volt döntött fal, csak negyedívek…

Ez tehát a kedvenc USA betonpályád… és a többi?
Hát itt Amerikában inkább betonpályák vannak, mert az csak nagyon minimális karbantartást igényel… Ami a fából készületeket illeti: Woodward (West) nagyon tetszett Kaliforniában. Itt van dirt, beton, street, félcsövek minden ráadásul a szabadban és fedetten is – és ez az egész a sivatag közepén…, de ebben a katagóriában nekem mégis a san diego-i Mission Valley YMCA park a top.

Dani a YMCA Mission Valley skateparkban (San Diego, CA)

Dani a YMCA Mission Valley skateparkban (San Diego, CA)

Dani @ Woodward West (CA)

Dani @ Woodward West (CA)

És kedvenc európai park?
Berlinben a Mellow Park.

Norbi is ezt mondta, mikor őt kérdeztem 🙂
Hát persze, ez egyértelmű 🙂 Egyébként most meg fog szűnni a Mellow Park és pár utcával arrébb viszik az egészet egy sokkal nagyobb helyre, nyárra kész lesz, oda mindenképpen akarunk menni gyakorolni.

Na és Magyarországon hol biciklizel legszívesebben?
Aranyhegyen, Patrikéknál nagyon jó, és persze Patakhegyet is szeretem.

És az USA-ban van olyan, hogy lokál arcok összeállnak és ásnak maguknak egy saját trailst?
Hát itt lenn délen kevésbé, mert elég mocsaras minden, ha itt leásol 30 centit, akkor feljön a talajvíz, de még ha földet hozatnál az sem jó, mert itt olyan párás az idő, hogy folyamatosan nedves… Orlandóban például van egy nagyon híres dirt, Cassleberry Trails a neve, ez a Proflie BMX-es csapat saját pályája, az nagyon fullosan karban van tartva, de oda csak az mehet, akit meghívnak. Mikor mi ott voltunk Bazsival, az egészet éppen eláztatta az eső 🙁 Viszont mindezekért cserébe errefelé nincs hideg sem. Itt a hideg azt jelenti, hogy fel kell venni egy pulcsit…

Hogy érzed, miben különbözik a stílus az itthonitól? Hogy BMX-eznek azok a srácok, akikkel kinn nyomatod?
Napi szinten nem biciklizem pro arcokkal, otthon sokkal jobb bicósokkal szoktam együtt nyomni, itt Lafayette-ben elég harmat a mezőny. New Orleansban van egy srác, Brock Raiford, aki elég ügyes, ő Colony és Monster szponzorált és az apjáé a new orleansi Ramp Age skatepark, ő konkrétan a parkban lakik 🙂 16 éves és Dew Tour-on is szerepelt már meghívottként, miután megnyerte a Gatorade Free Flow Tour-t, meg ilyenek, vele nagyon gyakran biciklizünk együtt – nagyon jó barátom.

Jósa Dani

Jósa Dani (Jobb oldali fotó: Králik Dani) – Kattints a nagyításhoz!

És hol tudsz biciklizni a “”mindennapokban”?
Hát itt Lafayette-ben, ahol lakom van egy pálya, de az egyrészt gördeszkásoknak van és csak havonta egyszer(!) lehet ott biciklizni, másfelől meg nem is túl jó. Van még egy másik ingyenes beton, de az egész egyetlen teknő. Úgyhogy vagy el szoktam menni Baton Rougeba, az állam fővárosába, ahol van kis trails és jó kis street is spotok vannak. Egyébként ott most egy 38 000 négyzetlábas (ez átszámítva kb. 3530 négyzetméter) ingyenes betonparkot épít a város, ha elkészül ez lesz a harmadik legnagyobb park az egész USA-ban. Vagy elmegyünk abba fedett parkba New Orleansba, vagy Houstonba (Texas) esetleg Floridába.

De gondolom ezek azért nem ilyen “suli után elugrok” helyek?
Dehogynem… Baton Rouge 50 perc kocsival, New Orleans másfél, de Florida is csak négy óra. Délben kijövök a suliból, be a kocsiba és indulás. Itt Amerikában négy óra vezetés az semmi…

Akkor ez az életed, hogy suli-kocsi-bicó, végtelenítve?
Hát kábé, de legyen inkább suli-kocsi-bicó-skype 🙂

Ki tudnád számolni, hogy mennyit vezettél már, amióta kinn vagy?
Hát az autómban 52 000 mérföld volt, amikor megvettem, most van benne 96 000 (44 000 mérföld az majdnem 71 000 km – szép 🙂. De nem voltam itt egy csomó ideig, sőt sokszor nem az én autómmal szoktunk menni. Például Kaliforniába sem az enyémmel mentünk, persze felváltva vezettünk.

Betonpark - no comment :)

Betonpark – no comment 🙂

Mit is tanulsz odakinn a suliban?
Üzleti és közgáz tárgyaim vannak és marketingre specializálódtam. Persze kell még mást is tanulnom, a könyvelést például, azt utálom 🙂

És mi mást csinálsz még (a bicót, a vezetést és a sulit kihúztuk :)?
Hát mivel az egyetem vízisí csapatával lakom egy házban, még wakeskatelni szoktam sokat. Van itt az egyetemnek egy vízisí tava, oda szoktam kimenni. Nem kötélpálya, hanem motorcsónak húz.

Na és milyen trükköket tanultál már wakeskateben?
Semmi különöset… csak megyek és élvezem a flow-t 🙂 Nagyon más mint a kötélpálya… Orlandóban, mikor meglátogattuk a Vaskó testvéreket a Norbi is mondta, hogy annak ellenére, hogy miket ad be kötélpályán, hajó után közel sem tud annyit mint kötélen…

Tényleg, snowboardozni nem voltál télen? Mikor tavaly Murauban együtt csúsztunk párat, láttam azt is szépen tolod 🙂
Nem, az kimaradt. Mikor Kaliforniában voltam Timcsinél (amikor Balogh Ádi is kint volt) épp ők sem mentek, de mivel Kalifornia egy BMX-es mekka annyira nem bántam. Egyébként ott ahol a Timcsi lakik Hollwoodban megcsinálhatod, hogy kora reggel kimész Venice Beachre szörfözni, utána fogod magad felvezetsz másfél-két óra alatt Big Bear Mountain-re snowboardozni és még marad időd este nyomni egy bicózást a santa monica-i parkban. 

Na és visszatérve a BMX-re, van most valami trükk, amire nagyon gyúrsz, hogy be akarod adni?
Mindig van valami, de semmi extra különleges… most már majdnem minden trükkömet tudom mindkét irányban 🙂

Akkor mi most a kihívás?
Minél magasabban, minél szebben akarom csinálni. Szeretném az összes trükkömet bármikor, bárhol, bármekkorában biztosan beadni. Bár nem vagyok hibrid, de sokkal jobban szeretem az opposite trükköket. Szeretném olyan szintre fejleszteni az opposite trükkjeimet, hogy ne tűnjön fel senkinek, hogy az nem a rendes irányom. Meg hát mindent minél magasabban: szerintem a BMX azért van, hogy repüljél meg ugráljál, ez áll hozzám a legközelebb, ezért nincsenek pegjeim sem. Szoktuk is egymást oltani Bazsival, ő azt mondja, hogy “Dani, te mindig csak ugratni szeretsz bazmeg!” szerintem meg Bazsi nagyon ügyes de korlátot meg padkát csúszni, a dropasztalon meg a negyedíven pöcsölni meg kiállásokkal tökölődni nem az én világom 🙂 Ezek tök technikás meg nehéz trükkök – nem is tudnám megcsinálni, amit a Balázs, de nekem az nem BMX. Inkább ugorj öt méter magasat opposite irányodba trükk nélkül. De hát ahány ember, annyi stílus 🙂

Dani: downside whip @ Aranyhegy és egy invert

Downside whip @ Aranyhegy (Fotó: Králik Dani) és egy invert (Fotó: Szász Norbi)

Tényleg, milyen Brutál Bazsi  menete odakinn?
Itt lakik nálam, és nagyon jól érzi itt magát. Marha jól elvagyunk. Mielőtt kijött mindig hallgattam tőle, hogy én csak Amerikáról tudok beszélni, de most hogy látta, haza se akar menni 🙂 Pedig itt “vidéken” lakunk, még csak nem is Los Angelesben…

Láttam a blogodon, hogy voltatok a Mardi Gras-n, mesélj mi volt a legszürreálisabb élményed?
Velem konkrétan semmi szürreális nem történt.

Jó, akkor mi volt a legszürreálisabb, amit láttál?
Nekem ez már elég sokadik volt, szóval én már nem lepődök itt meg semmin. Ez egy mega-farsang négy napig, még iskolai szünet is van, felvonulások, parádék vannak. Feldíszített kamionokról dobálnak mindenféle nyakláncokat, bizsukat, közben megy a piálás, mindenki bebaszik, nagyon sok ember van az utcán. Még itt a kisebb városokban is elég nagy a felhajtás, de ilyenkor New Orleansban megmozdulni sem lehet… Az egésznek a csúcspontja a keddi nap, Bazsival ott sétáltunk New Orleans francia negyedének főutcáján, a Bourbon streeten és tiszta megőrülés volt: az emberek meztelenül vagy kifestve vagy éppen jelmezbe öltözve kavarognak, ilyenkor tele van a város meleggel is, ilyenkor még az is megszokott látvány, hogy felcsatolt műbrokikat szopkodnak az utcán… szóval tiszta káosz 🙂

Akkor most ugorjunk egy kicsit haza: mesélj, hogy lettél itthon Nike 6.0 szponzorált?
Hát ez a dolog tavaly indult: nem volt “hivatalos” csapatépítés: Sárvári Tibi felhívott, hogy a 6.0 gondolkodik csapatépítésen és hogy lenne-e  kedvem a Nike-nak biciklizni… én örömmel mondtam igent. Ez még nem valami szerződéses dolog volt, hanem kaptam néhány pár cipőt meg cuccot Bécsy Bazsitól – így kezdődött. Egyébként már korábban is bicikliztem Nike cipőben, az Oncore 2 cipőből három is volt egymás után, mert meg van erősítve a felsőrész belső oldala és ez nekem ideális mikor elkapom a vázpörit.

Dani és a jól bevált Nike Oncore cipői

Dani és a jól bevált Nike Oncore cipői

Milyen cipőiket kaptál először a Nike-tól?
Az egyik egy fehér-fekete-lila Nike 6.0 Oncore cipő volt ebben nagyon sokat bicikliztem, elég jól is bírta, annyi hogy ahol elkaptam a pedált ott kopott a talpa oldala. A másik meg egy Air Mogan Mid volt, azt utcára használtam. Először biciklizni is akartam benne, hogy akkor megspóroljam a bokavédőket, de a szára mindig beakadt a hajtókarba vagy a fékbe, szóval az utcai cipő lett, de arra nagyon szeretem, most stílus a magas szarú cipő.

Sok cipőd van egyébként?
Eléggé, van vagy 10 pár, de ez azért van, mert sajnálom őket kidobni, mert mindegyikhez kötődik valami emlék. Szóval nem vagyok gyűjtő, csak simán összegyűltek, otthon Magyarországon tele van velük a szekrény, egyik régi Lotekemet meg az öcsém hordja biciklizni.

Dani Nike cipői - ez az amerikai kupac :)

Dani Nike cipői – ez az amerikai kupac 🙂

Van valami megszokásod, “hülyeséged” a cipőviselés terén?
Általában biciklizésre nagyobb cipőt szoktam venni, hogy a védőnek is maradjon hely, és az új cipőimet először be szoktam törni egy kis mindennapi utcai viseléssel. Ja, és én mindig bekötöm a cipőimet, nem is masnira, hanem egyenesen csomóra.
Meg… szeretem cserélgetni a fűzőket például. Az elmúlt 5 év cipőimből megvannak az extra cipőfűzők, tavaly volt ugye az a fehér-fekete-lila Nike Oncore cipőm, eredetileg fehér fűző volt benne, aztán fekete, a Balaton Bike Festre beletettem világoskéket, aztán az egyik elszakadt, így egyikben maradt a világoskék, a másikba tettem feketét, aztán mind a kettő lett neonzöld, most meg barna… szóval ha megunom, akkor ki szoktam cserélni. A cipőfűző színével tök jól meg lehet változtatni a cipő kinézetét.
Egy ideig felemás cipőben bicikliztem, de ez nem szándékosan kezdődött: Tavaly a Pannonian Challange-re (itt sikerült a kulcscsontomat eltörnöm egyébként) elvittem magammal két Nike Oncore cipőmet is. Egyik szerencsétlen esésnél a fehér-lila-fekete Oncore oldala kiszakadt, és gyorsan kiszaladtam a kocsihoz a feketéért, de csak a szakadtat cseréltem le, szóval egy hónappal ezelőttig felemás cipőben bicikliztem.

Pannonian Challange-n felemás cipőben és innentől 5 percig még ép kulcscsonttal

Dani a Pannonian Challange-n felemás cipőben és innentől 5 percig még ép kulcscsonttal

Meg van egy olyan dolog, hogy szeretek összeöltözni a bicómmal: most szinte minden fekete rajta, kivéve a króm agyakat és hajtókarokat. Ezért ruhában is általában feketében vagy egyszínűben nyomom, de a cipőim jó ha ettől elütnek és színesek…

Tényleg, milyen most kinn a “BMX-es divat”?
Itt most minden BMX-es marha egyszerű ruhákban jár. Mindenki Levi”s 511-es nadrágot hord, ez egy stretch és szűk gatya, de még a védők beférnek alá. Van még egy szűkebb fajta, a Levi”s 510, de az már nagyon emos. És öv helyett cipőfűző…

És a felsőruházat?
Pólóban a szűk rövidujjú, és derékban nem rövid, hanem inkább hosszabb Ja és V-nyakú. Meg persze a favágóing, még mindig.

Sapi?
Én nem vagyok nagy sapkás. De itt mindenki ebben a koboldsapkában nyomja, még 600 fokban is.

Ha lehetne egy signature cipőd, hogy nézne ki, mit terveztetnél bele?
Nike iD-n több cipőt is terveztem magamnak, de ott persze legtöbbször csak a színeket lehet beállítani… ha teljesen az alapoktól kezdhetném, akkor biztosan félcipő lenne. A felsőrész bőrből lenne, az orr-részen és a cipő belső oldalán biztosan dupla réteg bőrt kérnék, nem is a varrások száma lenne a lényeg, hanem hogy minél több anyag legyen benne, hogy amikor elkapom a vázpörit, akkor tompítson. A talp legyen egybefüggő, ne tagolt és jó recés. A talpvastagság: legyen elég vastag és tömör, hogy ne hajoljanak előre a lábujjaim, de azért érezzem benne a pedált. A légtalp hasznos dolog, ha magasból lelépsz szóval azt is mindenképpen. Nem kell vastag nyelv, mert nem lehet hová tenni, és bélés sem annyira, úgyis ott van a bokavédő. A nyelvet tartó gumiszalagokra mindenképp szükség van, és amit még rátennék az egy tépőzár a tetejére, ez a nyelvet és a fűzőt is jól leszorítaná. Biztosan nem lapos fűzőt választanék, mert az elölről úgy néz ki mintha csak fűzőből állna a cipő…

Emlékszel még erre a “fat laces” divatra? 🙂
Nehogy azt hidd, hogy nekem nem volt… Volt egy barna Vans cipőm, rohadt vastag cipőfűzőkkel – egyikben zöld, a másikban pedig piros 🙂

De ez már sehol sincs 🙂 De most hogy áttértünk a cipő kinézetére, milyen színe lenne például?
Kétféle stílust szeretek: vagy legyen teljesen letisztult, szolid, tökfekete, vagy nagyon színes cipőket 🙂 Egyvalami: a talp oldala ne legyen fehér, hanem sötét színű vagy színben a felsőrészhez passzoló. Az nem tetszik most sok Nike cipőn, hogy mindig fehér az talp oldala.

Hát ez elég pontos kívánságlista 🙂 És most a 2010 tavaszi Nike 6.0 cipők közül milyeneket lőttél?
Hát biciklizésre kiválaszottam egy Oncore 2 cipőt, mert azzal eddig csak jó tapasztalataim vannak, láttam, hogy most ablakot kapott a légtalp, remélem nem fog kiszakadni. Ezt most kiküldték nekem ide Louisanaba, azt hiszem, első dolgom az lesz, hogy lecserélem a fűzőt feketére. A többit otthon kapom meg: a másik bicós cipőm egy Zoom Mogan 2 lesz, ahogy láttam ennek vastagabb, keményebb talpa van, majd látom, hogy mennyire lehet benne érezni a pedált. A maradék kettő pedig két Air Mogan Mid utcára, az egyik szolidabb, a másik pedig szép színes 🙂 Ez női, de ez a nadrágoknál sem zavart sosem, ha tetszett…

Dani választása a 2010 tavaszi Nike 6.0-k közül

Dani választása a 2010 tavaszi Nike 6.0-k közül

 

Köszönjük Dani, és már várjuk a májust, hogy élőben is láthassunk téged itthon biciklizni 🙂

 

Jósa Dani bike check

Jósa Dani bike check

Kormány: Fit heights
Kormányvég dugó: Fly plastic
Markolat: Odi
Fékkar: Odyssey small
Fék: Fly
Fék kábelek: Odyssey linear
Fékpofa: Koolstop salmon
Gyro: Snafu
Befogó: Fit DLR
Kormánycsapágy: Campanolo
Villa: Fit blade
Váz: Fly Tierra V2, 21″
Ülés: Fit pivotal slim leather
Üléscső: Federal pivotal
Hajtókar: Profile Ti spindle
Közeprész: S&M spanish
Lánctányér: Federal 28 tooth
Lánc: Kmc 410
Pedál: Odyssey twisted plastic
Első kerék: Profile mini, G-sport felni, Khe dirt gumi
Hátso kerék: Profile mini, G-sport felni, 10 tooth Ti driver, Fit

Egyebek:
A hajtókar oldalon egy markolatnak a levágott pereme be van rakva a lánctányér és a középrész közé, hogy a hajtókar ne forogjon el, még akkor sem, ha laza a lánc.

Nokia telefontöltőről leszedett tépőzárral vannak a fékkábelek a vázhoz rögzítve.

A fékkábel a rotorból kijőve egy monti v-fék kábelvezetővel van elvezetve hogy a kábel ne törjön meg. 🙂

 

Ha esetleg még nem olvastad volna, hasonló interjúk készültek a közelmúltban a ProWanted zsűri három tagjával, Králik Danival és Eszteri Benedekkel illetve Spikut Norbival. Ha pedig a 2010 tavaszi Nike 6.0 cuccok érdekelnek az Oncore Zoom cipőkről ide, az Air Mogan cipőkről pedig ide kattintva olvashatsz írásokat, jó sok képpel.

 

gergő

A cipőimet - bár már nagyon sok van - nem gyűjtöm, hanem hordom :)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

×