Csak a legújabb, legmenőbb cuccokban lehetünk gyorsak, ugorhatunk magasabbra, lehetünk jobb kosárlabdázók, vagy csak szimplán a társadalom elfogadott tagjai. Legalábbis a marketinggépezet folyamatosan ezzel traktál bennünket a nagyobb profit reményében. A 2020. évi London maratonon azonban homokszem került a gépezetbe: nem a legújabb, legmenőbb, legdrágább vastag talpú, karbonbetétes cipőben nyerték a versenyt. Akkor mégis van remény a túlélésre a legdrágább cuccok nélkül? A tovább után kiderítjük!

Mars Blackmon megmondta: It’s gotta be the shoes
It’s gotta be the shoes
A bevezetőben említett gondolat, miszerint csak a legújabb, legmenőbb cuccokban lehetünk gyorsak, ugorhatunk magasabbra, lehetünk jobb kosárlabdázók, vagy csak szimplán a társadalom elfogadott tagjai már a kezdetek óta a (sport)marketing alapja. Ezt olyannyira nyíltan vállalják, hogy a legendás, Spike Lee által megformált Mars Blackmon reklámokat konkrétan erre építették – miszerint nem Michael Jordan különböző adottságainak köszönhető sikere, hanem minden bizonnyal Air Jordan cipőinek. Persze mindezt kellő humor mögé rejtve, a kosárlabda reklámok ikonjai közé emelve a sorozatot.
A cipőtechnológia Formula 1-e
A cipőtechnológia Formula 1-e a maratoni világcsúcs – legalábbis amióta látótávolságba került a 2 órás álomhatár áttörése. A legendás távot évszázadok óta csodálat övezi, talán csak a 100 méter fogható hozzá. A legrövidebb olimpiai sprintszámmal ellentétben azonban, ahol speciális szöges cipőt használnak, az utcai versenyszámban hobbifutóknak is eladható futócipőben versenyeznek. 2007 óta az adidas dominálta a távot. Haile Gebrselassie, Patrick Makau, Wilson Kipsang, majd Dennis Kimetto 2:04:55 óráról egészen 2:02:57 óráig javította a világcsúcsot. Aztán 2018-tól minden megváltozott.

Amikor még az adidas dominálta a maratoni távot: Berlin maraton 2014, Dennis Kimetto
Az Eliud Kipchoge éra
Eliud Kipchoge meglehetősen sikeres középtávfutó volt. 5000 méteren világbajnok 2003-ban, olimpiai ezüst- és bronzérmes 2004-ben és 2008-ban. 2012-ben tért át az utcai futásra. Fokozatosan, először félmaratonnal, majd a következő évben maratonnal. Mindkét távon impozánsra sikeredett a bemutatkozása. A rövidebb távon 59:25 perc, a hosszabb távon 2:05:30 óra – majd az év második felében, élete második maratoni versenyén 2:04:05 óra. Viszonyításképp ezek 2:46-os és 2:56.4 perces iramok. Az akkor érvényben lévő világcsúcsok 58:23 perc és 2:03:38 óra voltak. Utóbbin Wilson Kipsang pont Kipchoge második versenyén faragott 15 másodpercet, mely a bevezetőben említett 2020-as maratonig Kipchoge egyetlen veresége volt a történelmi távon.

Kipchoge meglepetés győzelme 5000 méteren a 2003-as világbajnokságon
Kipchoge, vagy a cipő?
A Nike jól érzékelte, hogy Kipchoge által újabb potenciális gyémánt került a gyártó által szponzoráltak körébe és a márkához hű zseniális körítést tettek mellé: a 2 órán belüli maraton elérhetetlennek tűnő vágyát. Ehhez azonban egyelőre nem volt elég az emberi teljesítőképesség, a technológiai hátteret is maximálisan hozzá kellett tenni. Az első, szinte már laboratóriumi körülményekhez hasonlító kísérletre a monzai Formula 1-es pályán került sor 2017-ben – már a jelenlegi futócipők előfutárának tekinthető Nike Zoom Vaporfly Elite-ben. 3 évvel ezelőtt teljesen szembe ment az akkori minimalista trenddel a mai szemmel már vékony, de az akkori szokásoknál jóval vastagabb talpával. Bár karbon betétekkel korábban is próbálkoztak, ezen technológia mai futócipőkben történő elterjedését is ennek a modellnek köszönhetjük. Bár a Breaking2 kísérlet 25 másodperc híján meghiúsult, innentől már mindenki hitt a csodában, a 2 órán belüli maraton teljesítésében.

(Almost) breaking2
Csupán további két évre volt szükség, hogy Kipchoge csiszolgassa a formáját, a Nike pedig a rekordkísérletre szánt cipőjét – persze mindezt szoros együttműködésben a kenyai legendával. Így született meg a Nike Air Zoom Alphafly Next%, mely végérvényesen beírta magát a cipők nagykönyvébe. Az INEOS greenwashing* projektjeként Bécsben megvalósult 1:59 challenge keretében Kipchoge 1:59:40 óra alatt teljesítette a több, mint 42 kilométeres távot – és abszolút senkit nem érdekel, hogy a laboratóriumi körülmények miatt nem hitelesíthető világcsúcsként. Bár a történelmi tett szlogenje „no human is limited”, sokszor mégis úgy éreztem több szó esik a cipőről, mint egészen elképesztő viselőjéről.

A világ első 2 órán belüli maratonija
*greeanwashing: azoknak a marketingstratégiáknak az összessége, melyek segítségével egy vállalat környezettudatosnak, környezetbarátnak, a természeti- és az emberi környezetért felelősséget vállalónak tünteti fel magát, miközben technológiájában, szervezetében, nyersanyag-felhasználásban, munkáltatói- és egyéb gyakorlataiban nem tesz lépéseket a célok elérése érdekében. Az INEOS a világ egyik legnagyobb vegyipari gyártója.
Mit mond a tudomány?
Gyorsan lelőve a poént: nem tudják. Szinte lehetetlen külön paraméterezni a teljesítmény javulásának összetevőit. A talp kialakítása és vastagsága, a karbon betét, az egyedi irammenés és frissítés, az ideális helyszín, pálya és időjárás, valamint végül, de semmiképp sem utolsó sorban Eliud fizikai- és pszichikai felkészültsége mind kellettek az emberfeletti teljesítményhez. Az, hogy napjaink futóversenyein csak az ehhez hasonló cipőkben futó atléták végeznek az élen valószínűleg annak tudható be, hogy a megfelelő tudásszintű futók közül szinte mindenki az újhullámos, vastag talpú, karbonbetétes cipőkben áll rajthoz.

A 2020. évi Valencia maraton mezőnye
Bár ebben a fura évben a sportolók felkészülését eddig nem látott akadályok nehezítették és a versenyek nagy része elmaradt, az év vége felé megrendezett kevés versenyen is elképesztő eredmények születtek. Sorra dőltek a világcsúcsok, nem győztük kapkodni az állunkat a földről. A statisztikai adatok alapján egyelőre annyi tűnik biztosnak, hogy a kisebb testű hölgyeknek többet tud segíteni a jelenlegi technológiai fejlesztés. Az ő erőkarjuk (lábfej) arányaiban testmagasságukhoz és testtömegükhöz mérten is nagyobb, mint a férfiak esetében. A kezdeti kommunikációban alkalmazott 4%-os javulás azonban teljes bizonyossággal abszurd. Ekkora javulás számszerűleg azt jelentené, hogy egy 2:10-es – meglehetősen erős – egyéni csúccsal rendelkező férfi maratoni futó pusztán a cipő által hirtelen 2:05 alatti futóvá válna. Szóval nem Mars, nem (csak) a cipő miatt van előrelépés a hosszútávfutásban.
Akkor mégis inkább az emberi tényező számít?
2020-ban sok emlékezetes esemény történt. A koronavírust és annak hatásait meghagynánk más oldalaknak, jelen cikkben továbbra is a vastag talpú, karbonbetétes cipők „megfejtésére” koncentrálnánk. Ahogy a bevezetőben is említettem, az ominózus London maratont a férfiak versenyében nem a mindenkiből világcsúcstartót faragó Alphafly Next%-ben, hanem a Vaporfly Next%-ben nyerték. És nagyon kevésen múlott, hogy a futócipő trendeket kicsit lassan – de jelenleg úgy tűnik, hogy annál jobban – lereagáló adidas tovább fokozza a meglepetéseket azon túl, hogy Eliud Kipchoge elszenvedte élete második vereségét a maratoni távon. De inkább tűnt úgy, hogy ez kicsit sem a cipőn múlt. Egyszerűen azon a napon nem ment neki. Ennek ellenére, ahogy az előbb is említettem, szamárból nem lesz versenyló, tegyünk rá bármilyen patkót is.

Már ott tartunk, hogy meme-ek is keletkeznek a témában (forrás: @heapsgoodrunners)
A történelem ismétli önmagát (?)
Személy szerint engem a 2000-es évek elejére emlékeztet a kizárólag a technológiába fektetett hit. A sors fintoraként akkor is a Nike volt a történet főszereplője. Akkor éppen az áramvonalasságot hitték a teljesítményfokozás legjobb formájának. Ennek köszönhetően jöttek ki különböző áramvonalas felsőrésszel ellátott szöges cipőkkel és teljesen futurisztikus szkafanderekkel – utóbbinak legemlékezetesebb megnyilvánulása Cathy Freeman olimpiai bajnoki címe a Sydney-i olimpián 400 méteres síkfutásban.

Cathy Freeman a Nike áramvonalas „szkafanderében”
Előbbinek is volt egy kevésbé felkapott, ám legalább ennyire érdekes vetülete: 2003-ban a 100 méteres síkfutás világbajnoki döntőjének első három helyezettje sima fűzős szöges cipőt viselt. Akkor, amikor – a marketing szerint legalábbis – ha gyors akartál lenni, mindenképp áramvonalas felszerelést kellett magadra öltsél, beleértve a cipőfűzőt felsőrésszel eltakaró szöges cipőt is. Ahogy említettem nem lett felkapott sztori, mindenesetre utána a Nike elengedte ezt az áramvonalas megközelítést.

A „cipőfűzősök” győzelme az „áramvonalasok” felett
Mit hoz a jövő?
Ahogy Csere Gáspár, az elmúlt évek legjobb magyar férfi maraton futója a Telex-nek nyilatkozott: “Én eleinte nem tulajdonítottam nagy jelentőséget a cipőnek, de mostanra elég meggyőzőek a statisztikák, így elmondhatjuk, hogy a félmaraton/maraton esetében akár egy perc előnyt is dobhat a cipő. Nyilván nem pótolja ki egy futó hiányosságait, de ha maximális a felkészültség, akkor muszáj ilyen technikai eszközökhöz nyúlni. Van némi morális kérdés benne természetesen, de úgy gondolom menni kell tovább. Én is kipróbálom hamarosan az új karbontalpas adidas cipőt”.

Napjaink vastag talpú, karboltalpas futócipői (forrás: @100.in.100)
A sportújságírás mindenesetre meglehetősen lekezelően közelíti meg a témát. A világ legjobb futói cipőmárkákká degradálódtak. Bár a korábbi Formula 1-es hasonlat révén lehet át lehet emelni a versenyistálló megközelítést, mert bizony itt csak a legjobb képességűek kerülhetnek oda, hogy cipőtől függetlenül beleszóljanak napjaink hosszútávfutó versenyeinek kimenetelébe. Én mindenesetre azt tanácsolom, hogy elsősorban az emberi teljesítményt értékeljétek! A cipő egy apró szelet a tortából. Ha nem hisztek nekem próbáljatok meg futni egy 2:35-ös 1000 métert. A férfiak ennyivel kezdték a 2020. évi valenciai félmaratont… Ha esetleg nem menne hidd el, nem a cipő a hibás.
Az új cápadressz?
Hogy a vastag talpú, karbonbetétes futócipők lesznek-e az új cápadresszek? Biztosam nem – legalábbis ha az anyagi érdekeken múlik. És miért ne azon múlna?! Míg a cápadresszek egy meglehetősen szűk réteget szólítottak meg – pl. nagymamámnak, aki rendszeresen úszik meg sem fordult a fejében, hogy beszerezzen egyet –, az új csodacipők emberek millióiban kelthetik azt a téveszmét, hogy ettől jobb futókká válnak. Ti ne legyetek ezek a futók. Először saját magatok fejlesztésére koncentráljatok! Egy ilyen cipő árából két tisztességes futócipőt is tudtok venni.

Abebe Bikila 1960-ban mezítláb nyert olimpiai bajnoki címet maratonfutásban – majd 4 évvel később cipőben is