Fókuszban a futball – focicipők evolúciója

FOCICIPŐK őstörténelME

Az első focicipőt, vagy legalábbis annak tűnő lábbelit a Southamptoni Egyetem történészei fedezték fel, mégpedig a divat iránt igencsak fogékony egykori angol király, VIII. Henrik gardróbját vizsgálgatva. Ám az első ténylegesen focicipőt igazoló lelet jóval későbbről származik, a csukát az 1920-as években készíthették és a német Bundesligaban szereplő Schalke 04 csapatának múzeumában tekinthető meg.

Vélhetően VIII.Henriké volt a történelem első csukája

1800-as évek: Acélbetét és stoplik

Az 1800-as évek Angliájában a futball hatalmas népszerűségnek örvendett, ám a feltételek nem éppen voltak adottak a profi mérkőzések lebonyolítására. Az emberek többsége munkásbakancsban rúgta a bőrt, ami nemcsak iszonyú kényelmetlen volt, de súlya se segítette viselőjét, az acélbetétekkel felturbózott cipők ugyanis több mint fél kilót nyomtak és nedvesség hatására duplájára duzzadtak. A hivatásos focicipőknél sem volt jobb a helyzet, ugyanígy nehezek voltak és a bakancsokhoz hasonlóan egészen boka felé értek, az acélbetét mint extra ezekből kimaradt és a könnyedebb tapadás érdekében itt már előkerültek a szegecsek, amelyek legtöbb esetben nyilván fémből készültek és egy-egy ütközés vagy becsúszás után komoly sérüléseket is okozhattak.

Egy kíméletesebb darab 1830-ból

1900-1940: nincs sok látnivaló

Ezekben az években futball terén elég kevés előrelépést tapasztalhattunk, hiszen a háborúk mint mindenre a sportra is rányomták bélyegüket. Azonban olyan gyártók, mint a mára kevésbé népszerű és ismert Gola és Valsport sorra kíséreteztek a csukák kialakításával. Mint a mellékelt ábra bizonyítja azért nem sok újat tudtak mutatni.

Inkább csizma, mint cipő a ’30-as évekből

1940-1960: adi dassler

A két világháború után racionalizálódni kezdett a fejekben, miszerint a csizma-szerű csukák nem éppen a legjobbnak minősülnek, így a labdarúgáshoz használt cipőket szépen lassan minden gyártó újratervezte. Elsőként Dél-Amerikában született meg egy könnyedebb, rugalmasabb csuka, amit kontinensünkön fejlesztettek tovább, így 1954-es svájci világbajnokságra Nyugat-Németország csapatának Adi Dassler tervezte a csukákat. Fun fact a történetben (bár azért annyira nem nevetünk mi ezen), hogy miközben hazánk aranycsapatától a csoportkörben 8.3-ra kaptak ki, a döntőt már 3:2-es eredménnyel nyerte az NSZK. A „berni csodaként” emlegetett győzelem az adidas akkoriban forradalmi ötletének volt köszönhető, hiszen a német csapat csukái cserélhető stoplikkal voltak ellátva, így az eső által mocsarassá vált pályán is sokkal biztosabban játszottak, mint Puskásék.

Fájó emlék az NSZK ’54-es stoplisa

1960-as évek: puma és pelé

A ’60-es években az egyeduralkodó adidas népszerűsége kissé visszaesett, hiszen a játékteret további gyártók kezdék színesíteni, a Joma, az Asics vagy a Mitre mind-mind népszerűvé váltak, az évtized azonban minden kétséget kizáróan a Puma sikereit támasztja alá. A szintén német bázisú cég ugyanis olyan futballsztár szponzorává vált, mint a brazil legenda, Pelé. A Puma sikereit nemcsak Pelé igazolja, hanem az is, hogy az 1962-es Chile-i tornán ugyanis a játékosok 75%-a szavazott bizalmat újradesignolt, könnyedebb cipőiknek.

Pelé által dedikált Puma modell

1970-1990: a predator

Az 1980-as években egyértelműen céllá vált, hogy a cipők fejlesztésénél a gyorsaság maximalizálást vegyék figyelembe, az évtized csúcsmodelljei az adidas műhelyéből kerültek ki. A focicipők eladási adatait mai napig vezető, extra bőr saroktámasszal ellátott Copa Mundial a márka egy ikonikus modellje lett, amit később a Predator fantázianévre keresztelt modell követett. A Predator volt az első csuka, ami teljes mértékben a profi játékot segítette, fejlesztésében a Liverpool akkori sztárja, Craig Johnston vett részt. Ezekben az évtizedekben találkoztak először egy csukán a bőr és szintetikus anyagok és már-már mérnöki precizitással tervezett részletek, amik a passzok pontosságát voltak hivatottak segíteni.

Két ikonikus adidas: Copa Mundial és Predator

1990-2000: a közelmúlt

Elérkeztünk az évtizedekhez, amelyekről már talán saját emlékképeink is vannak. Elsőként beszéljünk kicsit arról, hogy mint láthattátok a csukák színe javarészt fekete volt, nos ez a ’90-es években megváltozott, hiszen David Beckham manchester-i korszakának védjegye volt a piros-fekete adidas Predator, ahogy a brazil Ronaldo lábán is legtöbbször a kék-sárga-ezüst hármasra épülő Nike Mercurialt láthattunk. Igen Nike, a ’90-es évektől az adidas egyeduralma kezdett megtörni és a Nike ügyes szponzorszerződéseinek és marketingjének köszönhetően a ’98-as vb után óriási ugrást tett a labdarúgás irányába, hiszen a játékosokkal együttműködve a teljesítménymaximalizálást személyreszabott tervezésekkel kívánták elérni. A tökéletes illeszkedés, gyorsaság, pontos labdakezelés és még sorolhatnánk miket figyelembe vettek a szinte már űrállomások technológiájával felszerelt tervezőbázisokon.

Ronaldo a Nike mellett döntött

focicipő jelen és a jövő

A labdarúgás sosem szimplán egy sport volt, hanem egy hatalmas üzlet is, mára ez pedig kiemelt szerepet kapott. A cipők leggyorsabban a megfelelő sztárjátékos lábán érik el a kellő népszerűséget, folyamatos fejlesztéseket eszközölnek, a futballisták neonszínekben pompázó, legmodernebb technológiákkal készült, szinte személyre szabott cipőkben játszhatnak. Hónapról-hónapra debütálnak új modellek, melyekről mi is hírt szoktunk adni. Az új cipők közös jellemzője a modern technológia alkalmazása, szemet gyönyörködtető színállások és forradalmi újítások. Kíváncsi vagyok, hova lehet ezt még fokozni!

A Nike egyik jelenlegi csúcsmodellje

Végezetül pedig ismét csak annyi,

HAJRÁ FIÚK, HAJRÁ MAGYAROK! Veletek vagyunk!