Air Max ikonok

Air Max 1

Az Air Max-ek története egészen 1979-ig nyúlik vissza, ugyanis a Nike ekkor dobta piacra első olyan lépőjét, melynél az Air Cushioning Technologyt használták. Az innováció persze ezesetben még láthatatlan volt és talán ezért is gondolták, hogy 1987-ben egy látható légbetéttel kiegészített cipőt tervezzenek meg, aminek köszönhetően nemcsak érezhető, de látható is lett a David Forland nevéhez fűződő innováció. Az Air Max 1 szülőatyja, az egyébként építész végzettségű Tinker Hatfield mikor Párizsba utazott, megnézte az akkor újdonságnak számító, high-tech stílusú, Pompidou Központot, és teljesen rabul ejtette a „kifordított épület” Belőle is merített ihletet az Air légbetét láthatóvá tételéhez, ötletében azonban nem túl sokan támogatták. Azonban ő és csapata ragaszkodtak ahhoz, hogy a technológiát megmutatva, olyan cipőt hozzanak létre, mint senki más. Az idő őt igazolta, hiszen a klasszikus AM1 mára rengeteg színállást, kollaborációit és emlékezetes modellt élt meg, melyekről írt cikkeinket ITT találjátok.

Az első Tinker Hatfield által tervezett Air Max.

Air Max 90

1990-ben érkezett a ma már Air Max 90 néven futó cipő. A tervezés szintén Tinker Hatfield nevéhez fűzödik, itt azonban már jóval nagyobb hangsúlyt fektetett a stílusra, illetve az esztétikára. A designer bordázott műanyag panelekkel tette egyedivé a sneakert, illetve infravörös színnel emelte ki az légbetétet. A sneaker sziluettjének köszönhetően az előzőekhez képest is jóval növelte a futók teljesítményét. Az Air Max 90 a Nike egyik legsikeresebb (és valószínűleg legtöbbet hamisított) modellje, aminek számtalan verziója készült el és idei 25. szülinapja alkalmából is számíthatunk egy-egy mutatós darabra, melyekről mi is be fogunk számolni 🙂 Az Air Max 90 modellről persze eddig is sokat írtunk, a témával kapcsolatos cikkeinket ITT találjátok meg.

A napjainkban is igen sikeres 90-es modell.

Air Max 180

Az Air Max 180 egy kollaboráció, mégpedig Tinker Hatfield és az Air Force 1 designerének (Bruce Kilgore) együttműködéséből született meg. A sneaker 1991-ben debütált, különlegessége volt, hogy a légbetét méretét az eddigiekhez képest 50%-kal megnövelték és 180 fokban láthatóvá tették. Az esztétikai javítások pedig a cipő felső és sarokrészét érintették, sőt a dinamikusabb mozgás érdekében jópár technikai fejlesztést is végrehajtottak rajta. A cipő egyébként olyan sikeres volt, hogy a maga idejében a kereskedelmi listákat is vezette. Természetesen néha-néha a mai napig felfrissítik a cipőt és az eredeti modell egy-egy igazán ütős színállásban is megjelenik, mint például a 2013-as napnyugta ihlette „Sunset Pack”-ben.

Tinker Hatfield és Bruce Kilgore közös tervei alapján készült az Air Max 180.

Air Max 93

Az utolsó Air Max, aminek talpának első részén még nem volt látható a technológia, persze az előzőeknél nagyobb felületen kapott szerepet és a légbetét már 270 fokban követte a cipő körvonalát. A 95-ös modellt megelőző lépő egyedi és magasabb felsőrészt kapott, melyhez a sarokrésszel egybevarrt neoprén nyelv tartozott, ami tökéletesen megtartotta a bokát is, ezzel is maximalizálva a teljesítményt.

Nike Air Max ’93-ból.

Air Max 95

A Nike-nál a ’90-es évek a kísérletezésről szóltak, ennek az időszaknak a fekete báránya a 95-ös modell lett. A cipő teljesen eltért az eddig látott daraboktól, a középtalp fekete lett, a sneaker egészéhez pedig az emberi test mozgásának szervrendszeréből nyerték az inspirációit. A talp a gerincre emlékeztet minket, a neccbetétek a bordákra, miközben a cipő réteges paneljei az izomrostokat kívánták szimbolizálni. A légbetét elől is látható lett, a márkajelzés ezen a lépőn elég visszafogott formában jelent meg, az átmenetes színnek köszönhetően pedig kültéri futáshoz is praktikus viseletté vált. Az Air Max 95 egyébként nemcsak, mint futócipő lett sikeres, de igazi globális mozgalmat indított el, New Yorktól Tokióig rajongtak érte és  a mai napig készülnek felfrissített változatai. A korábban erről a modellről írt cikkeinket ITT találjátok meg.

A 95-ös modell számos újításon esett át.

Air Max 97

Újabb modell a kísérletezés korszakából, amivel a teljesítmény maximalizálásra kívántak törekedni és a tökéletes futócipő megalkotása felé tett lépések már-már majdhogynem célt értek. A 97-es Air Max sziluettjéhez a tokiói gyorsvonatok adták az inspirációt, a légbetét már az orrtól egészen a sarokig futott végig, miközben az alig látható márkajelzés és könnyed megjelenés megmaradtak, plusz design elemként pedig fényvisszaverő anyagot használtak a cipő felsőrészének egyes elemeihez. Az Air Max 97 témában írt cikkeinket ITT megtaláljátok.

A jóval könnyedebb megjelenésű Air Max 97.

Air Max 2003

A 2003-ban megjelent modell a 97-es Air Max egy továbbgondolt változata. Természetesen az egész talphosszon átívelő légtalp megmaradt, de egy minimalista felsőrésszel párosították azt. A lyuggatott bőrborítás és a sarokrész leginkább a futballpályákon látott cipőkből inspirálódhatott, könnyed, letisztult megjelenésének köszönhetően pedig igazi prémium érzetet közvetített.

A 2003-ban megjelent modell.

Air Max 360

Csaknem húsz évvel az eredeti Air Max megjelenése után a 2003-as modellben sikerült realizálni a kiindulási terveket, azaz a cipőtalpból végleg eltűnt a habosított műanyag szivacs és a talprész teljes egészen légbetétet kapott. Színpalettája visszafogott volt, a talprész feletti vörös szín pedig tökéletesen kiemelte a legújabb áttörést. A cipő megjelenésében leginkább az 1995-ös modellre hasonlított, viszont a bordázott felsőrész kicsit finomult és leegyszerűsödött és a márkajelzés is jóval nagyobb lett.

A 2006-os Nike Air Max 360.

Air Max 2015

A legfrissebb Air Max tavaly novemberben jelent meg, a megújult külső mellett különlegessége még, hogy ez az első olyan darab, melynek felsőrésze úgynevezett “engineered mesh”, azaz hálós, tökéletesen szellőző anyagból készült. Ez utóbbinak és teljes talphosszon átívelő légbetétnek, illetve súlyának köszönhetően ez az eddigi legflexibilisebb és legkönnyebb modell a sorozatból.

A tavaly novemberben megjelent Air Max 2015.

Az Air Max történetéről egyébként egy korábbi cikkünkben Zsombi is beszámolt már, ezt IDE kattintva tudjátok elolvasni. 🙂