Idén harmadik alkalommal vágtunk neki a francia Alpok síterepeinek a Sneakerbox Snowtáborban. Számos visszatérő arc és sok új ember csatlakozott a csapathoz, hogy együtt töltsünk egy havas hetet Briançonban, a hatalmas Serre Chevalier síterep központjában. Élménybeszámoló és képek.
Mivel idén a közeli síterepeken a tél nem kényeztetett el minket sem hóval, sem hideggel, ezért indulás előtt mindenki szorgosan nézte hójelentéseket, és a Procross Caféban, a snowboardos filmvetítéssel egybekötött „before-partyn” is a várható hóhelyzet volt a fő téma. És szerencsére meg is jött az égi áldás: bőséges mennyiségű, friss hó esett.
A szokásos menetrend szerint, péntek este gyülekeztünk az indulási helyszínen, a sneakerbox.hu zászlónál. A csomagok belegózása után nekivágtunk a buszútnak. Már rutinosak vagyunk: dumálás, egymás körbekínálása piával-kajával, filmezés, alvás-szutra mindenféle poziban, a megállóknál pisi-kávé-kajázás: gyorsan magunk mögött hagytuk Magyarországot, Szlovéniát, Olaszországot és egy látványos szerpentinezés-alagutazás után megérkeztünk Franciaországba.
Briançon a korábbi táborainknál csak egy bevásárlós megállást jelentett, de idén ez a város volt az úti célunk, így a helyi finomságokból való betárazás után hamarosan cuccolhattunk is fel az apartmanokba. Lemeccseltük, hogy ki hol alszik (vagy nem alszik 🙂 és már készülhetett is első esti vacsora.
A legtöbbünket fűtötte annyira a snowboard és sí iránti lelkesedés, hogy legtöbben már a reggel kilences felvonónyitás környékén ott toporogtunk a kabinos felvonónál, persze az előző éjszakától függően későbbi turnusok is indultak a hegyre 😉 Briançon lenn fekszik a völgyben, ez azzal az előnnyel jár, hogy nem a busszal kell fel- és leszenvedni a síterepig a szűk szerpentinen, cserébe mindennap bő negyedórás felvonózással lehet feljutni a hegyre – mondjuk ezalatt megvan a bemelegítés és a tervek kovácsolása, hogy ki merre csúszik aznap.
Ottlétünk alatt a tél mintha mindent beleadott volna, hogy kiköszörülje az otthoni csorbát, és szinte végig szakadt a hó. Ahogy teltek a napok, úgy hízott a hótakaró és fantasztikus meneteink voltak: a csúcsról lefelé karcoltuk a csíkokat a hómezőkbe, felvonók alatt, erdőben, patakmederben is kalandozhattunk a friss porhóban.
Azoknak sem kellett csalódni, akik a letűzött pályákon maradtak: szuper kirándulásokat lehetett tenni, Briançonból, Chantemerle és Villeneuve érintésével át Monetier-ig és vissza. Ez a négy terület nagyon összefonódik: nincsenek időigényes átrollerezések, mint sok más összekötött síterepen, folyamatosan lehet csúszni.
Szerencsére a snowparkot is komolyan veszik a helyen, bár a tavalyi, Varsban szerzett parkélményeinket nem lehetett felülmúlni 🙂 A snowpark a kezdőknek és haladóknak is tudott kihívást nyújtani: A könnyű oldalon két zöld és egy kék ugrón gyakorolhattak azok, akik még nem az 1080-ra gyúrnak, a kickerek után egy kezdő szintű boxot, rainbow, hullám és rooftop elemet is be lehetett iktatni a lineba. A haladóknak és a profiknak 3 line volt biztosítva. Kettő medium line, ami a hetünk 75%-ában működött és a pro line, ami sajnos csak a második napon volt megshapelve kb. 2 órára. A medium lineban egymás melletti korlátok és kickerek közül választhattunk (uprail, box, transferes kicker, rainbow korlát, stb). BMX-es különítményünk könnyedén adaptálta hóra a bicózásban már kigyúrt trükköket, és lazán adták a hármasokat is. Trükkök terén úgy láttuk, sokat fejlődött az idei társaság, évről évre büszkébbek vagyunk a crew-ra.
Voltak, akik gyakorlós kidobót ástak a park közepén álló fás részre, hogy a komolyabb trükköket először a szűz hóba húzzák el. Egy másik backcountry kicker a briançoni kabinos lifthez épült az erdőbe, egyedülálló ívének köszönhetően fantasztikus hátasokat lehetett elhúzni róla 😉
 
A folyamatos hóesést egy felhős-napos és egy igazi verőfényes nap is megszakította: fantasztikus élmény volt a szikrázó napsütésben a ratrakkolt (mármint reggel, mert estére buckás) pályán, vagy off-piste lecsúszni, volt ahol a combig érő powderben hasíthattunk a pályarendszer minden egyes részén. 🙂 A franciák adnak a kajálásra, a sok hütte (itt chalet, ejtsd „sálé” 😉 közül nem tudtunk rossz helyet választani, mindenütt finom és friss ebédet ehettünk a nap közepén.
A csütörtöki, verőfényes napsütéssel megáldott napon tartottuk meg immáron hagyományossá vált házi versenyeinket. Délelőtt az Electric Crazy Race rajtjához állt fel a népes snowboardos és síző mezőny. Aznap az ideálisnál jóval buckásabb pályán küzdöttek a riderek az elsőségért és a díjakért. A feladat idén is egyszerű volt: a hegyen meghúzott startvonaltól a legrövidebb idő alatt kellett a pálya lentebbi fertályán letűzött sneakerbox zászlóhoz eljutni. A leggyorsabb snowboardos Agócs Bence volt, aki elhódította a bajnoki címet Fábián Áditól, és így egy Electric szemcsóval lett gazdagabb. A síelők közül Szabó Gergő ért elsőnek célba, ez egy vadiúj Electric hátizsákot jelentett neki, amit még a díjátadó után órákkal is a hátán láttunk 😀 Nagy Derien volt a lányok között a leggyorsabb, ezt egy sneakerbox sapkával honoráltuk.
Kora délután a parkban gyülekeztünk egy családias hangulatú jammelésre. A nevező ridereknek a kicker line-on, és az egyetlen, időközben a hóból kiásott közepes nehézségű boxon kellett bizonyítani, hogy mennyit fejlődtek tavaly óta. A zsűri értő szeme a stílust, technikát és az összképet is pontozta. A síben nagyon szoros volt az élboly: Rozsnyai Dani egy pontot rávert a második helyezett Dóra Szebire, aki viszont a best trick díjjal gazdagodott. A snowboardosok között Agócs Bence szerezte meg itt is az első helyet, mögötte Göbölyös Jani és Csernóczki Ádi fej-fej mellett. A verseny végig baráti hangulatban zajlott, mindenki szurkolt és tapsolt valamennyi ridernek – de erről majd videót is láthattok!
Idén wellness részleggel ellátott házban voltunk, a csúszás után a szaunában, gőzkabinban és a jacuzziban lazítottunk, az edzőteremben pedig – szakértő vezetés mellett, és napról-napra növekvő létszámmal – minden este csoportos lenyújtás is zajlott 🙂 Persze a társaság nem csak nappal volt legény, az első esti ismerkedős bulitól az utolsó este „mostmármindenmindegy” megmenésig minden este volt valami közösségi megmozdulás, hol a recepción, hol egyik-másik szobában (köszönjük 403), hol pedig egy-egy közeli kocsmában, szórakozóhelyen. Mindenki a vérmérsékletétől és bioritmusától függően csapatta és a legtöbben saját lábukon jutottak vissza a szobájukba (vagy máséba 🙂 de annak is jutott baráti támogatás, aki úgy érezte nem tudja megoldani, hogy önerőből kerüljön be az ágyába 😛
Köszönjük mindenkinek, aki idén a Sneakerbox Snowtábort választotta! Idén is jó társaság csúszott és bulizott együtt, 2015-ben jön a negyedik epizód 🙂