A Nike Shox technológia felemelkedése és bukása

Talán már fiatalabb olvasóink is emlékeznek a Nike Shox technológiára – ha másért nem, hát az elmúlt években történt retrózások miatt. Hogy miért nem az egyértelműnek tűnő, rugó elven alapuló technológia lett a legelterjedtebb csillapítási rendszer? A tovább után kiderül!

nike_shox_1

Nike Shox – az első prototípusok egyike

16 év fejlesztés

Kezdetben elég egysíkú volt a cipőipar. Egyforma, egyszerű cipők uralták még a sportcipők piacát is. Aztán a 70-es évek végén bemutatták az EVA habot, ami egyenesen lángra lobbantotta az innovációt. A fejlesztések középpontjában természetesen már akkor is a csillapítás és energia-visszaadás állt. Ebben a kérdéskörben viszonylag hamar adta magát az ötlet: mindezt rugóval lenne a legoptimálisabb megoldani, ha már oly sok más területen is működik… A Nike 1984-től szorgoskodott egy mechanikai csillapítás beépítésén. Szerencsére az első prototípusokhoz képest – amikben konkrétan rugók voltak – elég messzire jutottak.

nike_shox_2

Az első megjelenéshez már erősen hasonlító tervek

A projektért bizonyos Bruce Kilgore volt felelős. Ha a neve nem is, egy korábbi munkája minden bizonnyal ismerősen cseng: Nike Air Force 1. A projektvezető kijelölése is mutatja mekkora potenciált láthatott a Nike a Shox technológiában… A buktatókat talán már a fejlesztés nehézségei is megmutatták. 13 évre volt szükség, amire az első piacképes koncepcióig (!) eljutottak, melyet a fenti terveken láthattok: 4 üreges poliuretán henger saroknál történő elhelyezése. Ezt még további 3 év csiszolgatás követte, mire piacra is tudott kerülni az első modell.

Az első modell

A 2000-ben történő bemutatásnál ha akartak volna se találnak ideálisabb időpontot egy ilyen formabontó technológia bemutatására. Mindenki a millenium lázában égett, igyekeztek mindennek sci-fi kinézetet biztosítani. A Nike Shox R4 sem volt ez alól kivétel. Ha a sarokban található “rúgók” nem lettek volna elegek, a korszellem fémes, jövőbe mutató megjelenése fokozta az akkor teljesen más értelemmel rendelkező hype-ot. A nevében szereplő “R” a runningra, azaz a futásra, míg a 4-es szám a cipő sarkában található 4 darab Shox elemre utal.

nike_shox_r4_fenom

Nike Shox R4 (kép forrása: Instagram, @fenom)

Az igazi áttörés/áttömés

Ezt talán célszerűbb megmutatni, mintsem leírni. Bár valószínű már sokan láttátok. És újra és újra megnéztétek. Az év továbbra is 2000, a helyszín Sydney, a XXVII. Nyári Olimpiai Játékok:

Vince Carter konkrétan átugrotta a 2.18m magas francia center, Frederic Weis-t. És hogy mi volt a lábán? A Nike és a Shox technológia nagy szerencséjére az első Shox modellt nem sokkal később követő – és amúgy Eric Avar tervezte – Nike Shox BB4. És ahogy a korábbi Jordan reklámokból tudjuk: “It’s gotta be the shoes!”

A Nike Shox technológia további története

Vince Carter zsákolása tényleg elhitette az emberekkel, hogy a Shox rugók emberfeletti energia-visszaadásra képesek. Ennek köszönhetően egyre szélesebb palettán vált elérhetővé a csillapítási rendszer. A különböző felhasználási területekhez mérten változott a rugók kialakítása, elrendezése. Ezek közül említést érdemel a cross-trainingre tervezett, 7 Shox elemmel rendelkező XT és a napjainkban is – főként leárazva – elérhető TL, azaz Total.

nike_shox_tl_thesolesupplier

Nike Shox TL (kép forrása: thesolesupplier.co.uk)

A méltatlanul keveset emlegetett Vince Carter signature line

Vince Carter leghíresebb zsákolása után akarva akaratlanul is a Shox technológia nagykövete lett. Saját szériája 5 modellt élt meg, természetesen mind Shox alapokra épült. Az első 3 modellt a korabeli tesztelők a legjobb kosaras cipők között tartották számon. Kiegészítve azzal, hogy ezek megjelenésükben is nem csak esztétikusak, de figyelem felkeltők is voltak érthetetlen felemlegetésük hiánya minden idők legjobb kosaras cipőinek felsorolása során.

nike_shox_vc3_lemkus_

Nike Shox VC3 (kép forrása: Instagram, @lemkus_)

Mi okozhatta a technológia bukását?

A technológia szinte megmagyarázhatatlanul gyorsan kopott ki a piacról. A korabeli tulajdonosok visszajelzései alapján azonban nem véletlenül. Elmondásuk szerint a technológia konkrétan 💩 volt. Kényelmetlen, nehéz, nulla visszajelzéssel. Sajnos saját tapasztalatom nincs a technológiával kapcsolatban. 2000-ben 150 dolláros áron debütált az R4. Inflációval számolva ez közel 225 dollárt jelentene napjainkban. Akkoriban még nem vásároltak a szülők ilyen összegű cipőket a 14 éves gyermekeiknek…

Egyes vélekedések szerint csupán a technológia pozícionálása okozta a vesztét. A futócipőkben történő debütálás nem fogta meg a célközönséget, mivel a sarokcsillapítás hangsúlyos felépítés a főként talp elülső részén talajt fogó futóknak csupán haszontalan teherként jelenik meg a cipőn. Ezután hiába találtak neki megfelelő helyet pl. a kosárlabda pályán – lásd a Vince Carter vonalat –, már nem tudta megszilárdítani a helyét a piacon. Én ezt az eszmefuttatást azonban elvetném, hiszen ezen analógia mellett nem sok technológia ragadt volna meg a piacon…

Cikkünk alapját a NachoAverageFinds YouTube csatorna videója adta.

kbalint

Magam sem tudom nálam mi volt előbb: a Run-D.M.C., vagy az adidas Superstar. Mindenesetre eléggé megfertőződtem a sneakerek iránti vonzalommal.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

×