Szerb Matyi interjú

Szerb Matyival a Blueline magazinba készítettünk interjút (Ha még nem szerezted be az ingyenes példányod, akkor hajrá 🙂 Ott csak a wakeboarddal kapcsolatos kérédések-válaszok jelentek meg, most pedig elolvashatod a teljes interjút, ahol Matyi a snowboarddal és persze a cipőivel kapcsolatos kérdésekre is válaszolt. Tovább!

Szerb Matyi interjú

Szerb Matyi interjú

Matyi, kezdjük egy bemelegítő kérdéssel: ha csak egy szóban fejezhetnéd ki, hogy mit jelent számodra a wakeboard, mi lenne az?
A wakeboard nekem szabadságot jelent. Szerintem az extrém sportok azért jöttek létre, hogy megadják a szabadság érzését az „adrenalinvadászoknak”, és nekem pont ezt adja – még akkor is ha egy kábelpályához vagyok rögzítve.

Melyik a kedvenc kábelpályád? És melyik a kedvenc elemed?
Mindenképpen a kecskeméti RideCable a kedvencem itthon, de idén februárban a Fundango jóvoltából volt szerencsém kiutazni a Hypnoticsra, Törökországba, ami egy nagyon jó pálya, sőt egy wakeboard-komplexum – külföldön idáig ez tetszett legjobban. Nagyon sok jó minőségű kábelpálya van, de ezen kívül egy helynél nagyon fontos még az elemek minősége, változatossága és egész hely hangulata is.

És a kedvenc elem? Én nagyon szeretem a funboxokat, ebből van Győrben, Velencén van egy kisebb verzió Omszkon is. De amit nagyon várok-várunk, az Kecskeméten lesz ebben a szezonban: egy wallrideos-flat-downrailes kombó. Az elem tervezésénél kikérték a riderek véleményét is, aminek nagyon örülök.

És ha azt mondanák neked, hogy „Matyi, rajzolj le egy elemet és megépítjük!” akkor az hogy nézne ki?
Nekem már nagyon régen a fejemben van egy terv, amit egyébként nem lenne nagyon nagy dolog összerakni, akár egy fotózáshoz is: lenne egy kicker, utána pár  méter gap és utána egy pontonon állna olyan két méter magasan egy kábé 40 cm átmérőjű PVC cső, vízszintesen. És akkor a kickerről lehetne adni egy gap-to-rail-t, nagyon élvezném.

Hányadik wakeboard szezonod ez az idei?
2007-ben próbáltam először egy wakeboard táborban, de akkor összesen csak 5 napot, szóval ezt nem is szoktam számolni. 2008-ban viszont már volt két havibérletem Győrben, akkor már 30-40 napot vízen tudtam tölteni. 2009-ben, mikor Zazáék csinálták a kecskeméti pályát, már ott csúsztam, szerencsémre felkaroltak, ott tanultam meg az alaptrükköket. Aztán még egy szezon Győrben, aztán 2011 ismét Kecskemét. Ez volt négy, most jön az ötödik 🙂

Egyből megfogott a dolog, vagy lassabban alakult ki a szerelem a sport iránt?
Érdekes a sztori, mert mielőbb boardra álltam volna, előtte én tíz évig versenyszerűen birkóztam. Aztán 2007-ben volt egy törés az életemben, kikerültem a birkózóéletből, azon a télen próbáltam ki a snowboardot, és innen jött a wakeboardozás ötlete is. Mind a snowboard, mind a wakeboard egyből megfogott, mert azután monotonitás után, amit a birkózás jelentett az életemben, mindkét sport maga volt a szabadság.

Szerb Matyi interjú

Szerb Matyi – tantrum (Fotó: Dudár Szilárd)

Természetesen be volt tárazva a kérdésem a birkozó múltadról, szóval mesélj nekünk miben különbözik egy birkózó és egy wakeboardos élete, a sportban és úgy mindenben?
Össze sem lehet hasonlítani a kettőt! De ezzel együtt úgy érzem, hogy a birkózás sokat adott ahhoz, hogy viszonylag gyorsan megtanuljak trükköket adni: egyrészt birkózóként megtanultam esni, másrészt pedig ha el is esek, akkor is megyek tovább, ha fáj.

Többször is előkerült a „monoton” szó, amikor a birkózásról beszéltél, ez alatt pontosan mit értesz? Mesélj 🙂
Azt te el sem tudod képzelni. Amikor versenyszerűen birkóztam, heti hét edzésem volt. Hétközben iskolakezdés előtt fél héttől nekem már kondi vagy futóedzésem volt, aztán suli. Mikor annak vége, irány haza, tanulás, aztán este hattól vissza az edzőterembe, nyolcig-kilencig. És minden héten ugyanaz ment az edzéseken: minden hétfőn-kedden-szerdán-csütörtökön megvolt, hogy milyen edzés, technikai, futó, ilyen-olyan, aztán pénteken rendszerint utaztunk versenyre. És még nem is ez volt a legnehezebb az egészben. Ami a birkózást a végén úgymond végleg megutáltatta velem, az a súlycsoportos rendszer volt. Én 55 kilóban versenyeztem, de általában 58-59 kiló volt a súlyom, és majdnem minden versenyre fogynom kellett. Szerintem ez nagyon megterhel egy fejlődésben lévő szervezetet, meg ez a része amúgy sem ment igazán nekem.

Mi történik egy ilyen „fogyasztás” alkalmával?
Hát egy hétvégi verseny esetén általában olyan szerda délben kajálsz utoljára. Emellett ugyanúgy edzened kell, nagyon kevés kajával, szerdán-csütörtökön legalább még ihatsz, aztán pénteken megvonod a folyadékot is, és ezáltal péntek estére (rendszerint ekkor van a mérlegelés) minden kiürül a szervezetedből. Utána fel lehetett szedni egy kis energiát, amiből szombaton aztán lehetett versenyezni… de hát nem az igazi! És  felsőbb súlycsoportban (60) meg nem indulhattam, mert ott meg a 62-63 kilósok voltak, akik szintén „fogyasztottak”. Nem mennék vissza birkózni, az biztos 🙂

Flashback Szerb Matyi múltjából - freestyle helyett a kötöttfogás :)

Flashback Szerb Matyi múltjából – freestyle helyett a kötöttfogás 🙂

Hát ezt meg tudom érteni… De térjünk vissza egy szabadabb és boldogabb világba 🙂 Mi az az eredményed a wakeboardban, amire a legbüszkébb vagy?
Én úgy vagyok vele, hogy nem eredményekre, hanem trükkökre vagyok büszke. Amikor két évvel ezelőtt megugrottam switchben az első front to blindot, akkor arra voltam a legbüszkébb, aztán mikor megugrottam az első 720-amat, akkor arra 🙂 De ha konkrétan eredményt kérdezel, akkor talán a 2010-es Wakeboard Junior Bajnokságot mondanám, amikor második lettem a Kis Beni után.

És ebben a szezonban milyen trükkökre gyúrsz, amire büszke tudsz majd lenni?
Hát  ez egy jó kérdés, még nagyon benne vagyok a snowboard szezonban is, még nem állt át az agyam 🙂 Mindenképpen szeretnék a slidereken sokat fejlődni, a dupla S-bendet kigyúrtam az edzőtáborban februárban. Ez nem annyira technikás trükk, viszont jó nagyot lehet belőle esni, mert nagy sebességű, nagy ugrás és kétszer kell átfordulni – én is tartottam tőle, de sikerült beadni és most ki szeretném gyúrni, sőt le is akarom blindolni. Ez a trükk sokáig elérhetetlennek tűnt számomra, de most úgy látom, hogy be tudom adni majd a nyáron.

Mi inspirál téged a következő trükkhöz, a következő „szinthez”?
Nekem ez belső motiváció. Szeretnék bizonyítani magamnak, a szponzoraimnak, másrészt szeretem ezt a progresszivitást, ami a wakeboardban van: folyton látjuk az interneten, hogy a külföldi riderek hogy tolják ki a határokat, és persze mi is találunk ki új trükköket, kombókat. Ez a gyors fejlődés inspirál engem. Na meg a jó zenék.  Snowboardozni nem szeretek zenével, vízre viszont sohasem megyek lejátszó nélkül. Van egy vízálló mp3 lejátszóm, vízálló fülhallgatóval. Magyarországon a hosszú kábelpályák hátsó kanyarjaiban jól jön: egyedül vagy, ott nem igazán történik semmi, és a zene addig segít fenntartani a kör ritmusát, összeszedni a gondolatokat, amíg ismét előre nem érsz, hogy rápróbálj valamire.

Szerb Matyi tail glide @ Kecsó (Fotó: Gál Bálint)

Szerb Matyi tail glide @ Kecsó (Fotó: Gál Bálint)

És milyen zenével szeretsz csúszni?
Ez nagggyon változó 😀 Például most Törökországban ezt a dupla S-bendet egy Marilyn Manson számra próbáltam meg mindig. De általában hip-hop zenét hallgatok és van, amikor ilyen lassabb, éneklősebbet is.

Kik most a szponzoraid és ki mivel tudja segíteni a felkészülésedet?
A „wakeboard szponzoraim” a Fundango, a Bomba energiaital, a Wakeshop (innen Ronix deszkát és kötést kapok), és az Electric szemüvegek a Procrosstól.

Minden rider szponzorai között kiemelt helyet foglal el az energiaital szponzora, hogy érzed, különbözik valamiben az, hogy téged egy magyar márka, a Bomba, és nem mondjuk a Burn vagy a Red Bull szponzorál?
Amit látok, annak alapján annyival nem különbözik szerintem, a többi rider is a külföldi márkák magyar képviseleteitől kapja a támogatást, szóval nagy különbség szerintem nincsen. A Bomba most építi fel az extrém sport csapatát és ez az egész „infrastruktúra” ami ehhez tartozik, pl. team menedzser, versenyek támogatása, most van formálódóban.  De remélem, hogy ez megy tovább a mostani irányban és akkor ugyanolyan lesz. Egy nemzetközi cégnél persze mindig jobban benne van, hogy például kimehetsz egy nagyobb külföldi rendezvényére, mert meghívnak, másfelől nekem jó érzés, hogy ebben is egy hazai márkát képviselhetek, népszerűsíthetek.

Vannak külföldi-belföldi példaképeid?
Én nem példaképnek mondanám, hanem inkább úgy, hogy vannak riderek, akiket kimagaslóan jó wakeboardosnak tartok. A külföldiek közül nagyon szeretem, ahogyan Dominik Gührs csúszik, a hazaiak közül pedig Szóláth Szebi a kedvenc riderem. Nem próbálom senki stílusát ellesni, másolni, viszont ha valaki ugrik egy jó trükköt, akkor a videót visszanézem, belassítom és ha úgy adja ki, akkor én is rápróbálok, igyekszem megtanulni. A sportág „nagy öregjeit” is szoktam figyelni, nekem nagy inspiráció, ahogy Zaza felépítette a sportolásból az életét.

Szerb Matyi method @ Kecsó (Fotó: Králik Dani)

Szerb Matyi method @ Kecsó (Fotó: Králik Dani)

Kétszezonos rider vagy, a wakeboard mellett ott a snowboard. Visszapillantva az előző téli szezonra, mik voltak a legemlékezetesebb pillanatok?
Visszatekintve, ez a téli szezon egy kicsit furcsa volt. Most szponzorált be a Procross Forummal: deszkát, kötést, bakancsot kaptam – így meglett az első kifejezett téli támogatóm, bár a Fundangotól is volt téli techikai cuccom. A lényeg, hogy ez volt az első szezonom, amikor a snowboard már nem csak hobbi, szórakozás volt, hanem ezt is komolyabban kellett vennem. Voltak is ilyen hullámvölgyek: össze kellett raknom magamban, hogy most már itt sem csak „magamnak” tudtam-éreztem, hogy olyan szintre kell kerülnöm snowboardban is a versenyeken és egyébként, mint amit elvárok magamtól és mások is elvárhatnak. Egyébként a februári wakeboardos edzőtábor sokat segített, hogy helyre kerüljek a dolgok és mikor visszajöttem, már sokkal összeszedettebbnek éreztem magam a havon is, és a Muraui OB-n sikerült megugranom az első 720-amat is. Aztán még sikerült kijutnom pár fotózásra tavasz elején, Hochkarra és Baleára. De még jó lenne idén valami gleccserparkba kijutni, az ugratózást gyakorolni, mert a Big Air a kedvenc számom. Szeretnék novemberben majd a Fridge-en is indulni.

Egyébként mi volt a sztorija annak, hogy meglett az első téli szponzorod is?
A Fridge utolsó napján volt az Ollie Jam, azt megnyertem és utána dumálgattam ott Zazával elég sokat és szóba került, hogy a Procross szívesen támogatna a junior snowboardosok közül is valakit,  egy hétre rá jött a telefon, hogy menjek be beszélgetni a szponzorációról. Megegyeztünk a Gergővel, és egy 156-os Forum Youngblood deszkával, Fraction kötéssel vágtam neki a szezonnak. Szeretem a Youngblood-ot, ami egy közepesen kemény parklap, amivel presselgetni is lehet, de azért a sebesség is kontrollálható vele, mikor nekimegyek egy ugrónak. A kötés pedig a technikai tudása mellett azzal is megfogott, hogy felemás színű. Általában elhatárolódok tőle, hogy design alapján válasszak szettet, de ebbe beleszerettem 🙂 A bakancsom pedig egy Forum Booter lett.

Szerb Matyi bs720 melon @ Murau (Fotó: Süveg Áron)

Szerb Matyi bs720 melon @ Murau (Fotó: Süveg Áron)

Neked mi a fontos egy snowboard cipőnél?
A legfontosabb, hogy amikor felveszem, hogy olyan érzés legyen, mintha az én lábamra öntötték volna, az nagyon zavar, ha mozog a sarkam egy bakancsban. Nagyon szeretem a gyorsfűzős rendszereket, ez a Booter is ilyen. Ez egyrészt kényelmes, másrészt pedig nem szeretek a kötögetéssel bajlódni… Ami még nagyon fontos, hogy ne ázzon be. Persze, ahogy egy bakancs „idősebb lesz”, hajlamos lesz beázni, de azért vannak itt is különbségek, hogy ez mikor következik be. És végül – amit akkor nem is nagyon vettem észre, amikor kiválasztottam – hogy a Booter egy nagyon könnyű cipő és most már érzem, hogy mennyit tud adni egy könnyebb bakancs.

Matyi Forum snowboardja és bakancsa, illetve pár cipője

Matyi Forum snowboardja és bakancsa, illetve pár cipője

Na és sima utcai cipőkkel mi a helyzet?
Nekem annyira a cipő nem fontos része az öltözködésnek, én inkább sapkabuzi vagyok. De amúgy a cipőknél szoktam figyelni arra, hogy valami signature cipőt vásároljak, mert ezzel úgy érzem, hogy egy kicsit a ridert is támogattam. Volt már Rob Dyrdek DC cipőm, most egy Arto Saari Gravis cipő van legtöbb rajtam, de ma például egy O’Neill tornacipő tetszett meg. Kedvenc márkák nem emelnék ki… ami éppen megtetszik, persze a deszkás márkák közül…

Matyi cipői longboard közlekedési eszközén :)

Matyi cipői longboard közlekedési eszközén 🙂

Ha már a cipők szemmel láthatóan nem mozgatnak, akkor mesélj a sapkáidról 😀
Húú… a New Erákat nagyon szeretem, lassan elmondhatom már, hogy gyűjtöm őket, most olyan 10 van. A Ronixnak minden évben vannak nagyon jó New Era modelljei, azokért meg tudnék őrülni. Azoknak a márkáknak szoktam megnézni a New Era modelljeit, amiket egyébként is hordok-szeretek, tehát nem ezt az „amerikai csapatok” vonalat hordom. Van BP-s New Erám is, ezt külföldre is mindig magammal viszem.

Egy kis (!) ízelítő Matyi sapkakollekciójából

Egy kis (!) ízelítő Matyi sapkakollekciójából

Már csak egy dolog maradt a végére, hogy mi az, amit még megkérdeznél magadtól? 🙂
Ha én olvasok másokról interjúkat, akkor a végén biztosan mindig elolvasom, hogy kinek mondanak köszönetet. Ezt nagyon érdekesnek tartom, hogy a szponzorain kívül még kik azok az emberek, akiket megemlít. Szerintem ez sokat elárul egy riderről.

Tehát, te kinek mondanál akkor köszönetet?
Elsősorban természetesen a szüleimnek, illetve Zarándy Andrást, Zazát már említettem. Úgy érzem, hogy a segítsége nélkül nem lennék itt, sokat „ápolgatta” a karrieremet. Köszönet jár még egy kaposvári jóbarátomnak, Dibusz Istvánnak is: ő tanított meg snowboardozni, ő adta meg a kezdő löketet, hogy extrém sportoló legyek.

Mi pedig köszönjük neked az érdekes interjút Matyi és sok sikert kívánunk a 2012-es szezon(ok)ra 🙂

gergő

A cipőimet - bár már nagyon sok van - nem gyűjtöm, hanem hordom :)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

  • najlepszy sklep szerint:
    A hozzászólás rendszer-moderációra várakozik. Ez egy előnézet, a hozzászólás az engedélyezést követően fog megjelenni.
    Wow, wonderful weblog structure! How lengthy have you ever been blogging for? you make blogging glance easy. The overall glance of your web site is magnificent, as well as the content material! You can see similar here sklep internetowy
×