A szombat és a vasárnap gyakorlatilag egybefolyt számunkra. Az „egybefolyás” már péntek késő este megkezdődött, amikor leszakadt az ég és zuhogott az eső, mintha dézsából öntötték volna. Szerencsére szombat reggelre elállt és a tapasztalt kölni látogatók legnagyobb meglepetésére az egész szombatot megúsztuk égi áldás nélkül, és ez pedig még a tripla vázpöriknél és dupla előreszaltóknál is nagyobb csodának számít itt 😉
A szombatot úgy terveztük, hogy kiérünk a csajok park döntőjére, én is az első hullámban érkeztem a helyszínre, most Fari biciklijét nyúltam le és azzal tekertem a helyszínre. Ennyi bicikli és biciklis között elvonási tüneteim voltak a saját bicóm nélkül 🙂
A szombat minden kétséget kizáróan a legsűrűbb nap a Mastersen, mind a látogatók számát, mind pedig az eseményeket tekintve. Kettő után, kis késéssel kezdődött meg a pro park selejtező, nagyon durva résztvevő számokkal: 80 rider indult, 8 csoportba elosztva, mindenkinek volt egy perces menete, utána pedig az „utolsó trükknek” lehetett háromszor nekifutni. Mivel a csoportok között még a szabad gyakorlásra is volt idő, ezért elképzelhető, hogy mennyire monstre selejtezőről volt szó! A selejtező egy erős szélviharral indult, a borúlátók már kezdték kicsomagolni az esőkabátokat, de az időjárás végül megkegyelmezett!
Elképesztő sztárparádét láthattunk, de mivel a selejtező top helyezettjei úgyis megőrülés szintű trükköket produkáltak a vasárnapi a döntőben, inkább ott írnák a köreikről, úgyhogy lássuk a magyar ridereket: A legjobb magyar eredményt Spikut Norbi hozta, aki nagyon szép körrel (turndown, vázpörik, invertek, 360 invert, dupla downside vázpöri, aerial dupla vp, best trick másodjára 360 dupla vp, amit még egy vázpörivel le is vezetett szembe a negyedíven) a 27. helyet szerezte meg, és ez még csak a első nemzetközi versenye volt, amin indult! Gratuálunk Norba!
Bobonak köre a 32. helyezést eredményezte, Fari sajnos a kör előtti szabad gyakorlásban elintézte a talpközépcsontját (erről részletesebben külön, mert én mentem el vele a kórházba, mentős városnézéssel…) úgyhogy ő nem tudott indulni. Volt még egy magyar induló, Kovács Bence, övé lett a 74. helyezés. A magyar menetekről nézzétek meg az Offline Webshots összefoglalót!
És most a nemzetközi élmezőnyről: Daniel Dhers és Mark Webb, a rutinróka trükkgyárosok egymás után pakolták oda óramű pontossággal a durvábbnál durvább trükköket, a 15 éves Brett Banasiewicz is halálpontosan szállt óriásikat. A cseh Michael Beran indult legelsőként a selejtezőben és nullkéz előre szaltójával a boxon és még egy-két ütős trükk beadásával rögtön magasra tette a mércét, a vasárnapi döntőbe ötödikként jutott be. Ryan Taylorra még Dani hívta fel a figyelmemet csütörtökön, amikor szivárogtak az emberek befelé, hogy nagyon tehetséges és még ő is csak 17 éves, ő a hetedik lett. A kaliforniai James Foster menete is megőrülés volt, ő volt a negyedik továbbjutó.
Mialatt mi a Parkban követtük az eseményeket, elindult a döntő a flatland pályán: Kun Ádám nagyon szoros versenyben bizonyult jobbnak a francia Dandois Matthiasnál, és első helyezésével világbajnok lett. Bor Peti az Offline webshotba már fel is tette a világbajnok menetet, íme!
Norbi és Fari egy körbe lettek besorsolva Brett Banasiewicz-cel, de a szabad gyakorlás vége felé egyszer csak azt láttuk, hogy Fari ül az egyik elem szélén, cipője levéve és nem volt őszinte a mosolya. Kiderült, hogy elég nagy a baj, mert egy lelépésnél visszacsavarodott a bal lábfeje és bár Dr. Fari azonnal visszatette magának, nem tudott ráállni és egyre jobban fájt. Elsősegély sátor, mentőautó. Én kísértem el Farit a kórházba, mert az én némettudásom állt a legbiztosabb hadilábakon. A kórházba jutást nehezítette, hogy aznap este volt a nagy kölni tűzijáték és a mentőnek mindenféle lezárásokon és kordonokon kellett átkeverednie és többször is átkeltünk a Rajnán, hogy ugyanarra partra jussunk vissza. Minden esetre mentőből még sosem néztem várost 🙂 Közben lezajlott a SuparRamp döntő is, amit így sajnos csak videóról nézhettünk mi is 🙁
A német egészségügy gondjaiba vette Farit és bár nem igazán tudták megállapítani mi is történt, kedvesek, jól felszereltek voltak és a számlát bankkártyával is lehetett rendezni 🙂 Hasba szurival, mankóval és műanyag gipsszel ellátva vártuk, hogy András értünk jöjjön, addig további kérdésekkel egészítettük ki Fari interjúját, a pár napja elmondott„sosem volt komoly sérülésem” lista kiegészült négy-négy boka-, számtalan térd- és egy agyrázkódásos fejsérüléssel, borzongással vegyes tisztelettel hallgattam a beszámolót. Sajnos ezzel a sérüléssel Fari most egy időre megint offolta magát 🙁
Visszaérkezés után Jósa Danival és Kutasi „Monster” Balázzsal még bevállaltuk a hivatalos esti bulit a belkölni Gloria nevű szórakozóhelyen. Amikor a taxi kitett minket a hely előtt látszott, hogy jó helyen járunk, a bejárat előtt halmokban álltak a biciklik, a bicósok és helyi csajok. Bár már hajnali három is elmúlt, a hangulat a tetőfokán volt, benn pogóztak a riderek, mint az sejthető volt, a buliban sem visszafogottabbak, mint a parkban vagy a dirtön. Mire kivilágosodott, mindenki megfáradt egy kicsit 🙂
Az általános megfáradás nemcsak rajtunk látszott a későbbi kelés, hosszabb reggelizés, megnövekedett reakció és nagyobb pohár vizek képében, de a kora délután kezdődő park döntő nézőin és speakerén is.
A szombati Park döntő
Szerencsére a döntőbe jutott parkos bicósokon viszont egyáltalán nem. Minden döntős tisztességesen helytállt a köreiben és top riderek pedig nemcsak saját határaikat feszegették, de néhányan konkrétan BMX-történelmet írtak. Jósa Dani és Fari szakkommentálásával átvesszük a legemlékezetesebb pillanatokat:
A szombati monstre selejtezőből 20-an jutottak be a döntőbe. Itt minden bicósnak volt két egyperces menete és egy külön körben háromszor lehetett nekifutni az „utolsó trükknek”. Az utolsó két csoportba tömörítették a selejtező színe-javát: Az angol Dean Cueson egy negyedíven olyan tripla kp-t adott, hogy nem lehetett látni, hogy mozog a kormány. A kaliforniai James Foster egy suicide nullkézzel kezdett, utána a boxon dupla kp-ból x-upot tolt, és szórta a trükköket. A best tricknél két biciklit is tönkretett, amikor fel akart ugratni a eurogap tetejére, először a saját hátsó kerekét vágta nullába, majd egy kölcsönbiciklinek törte el a kormányát. Michael Beran 360 kpból vázpörit, előreszaltó nullkezet, és hasonló ínyencségeket adott. Ryan Taylor flaireket villogtatott, egy bukkanónál alig nagyobb negyedívről szép flairt húzott el, majd egy alley-oop flair transzfer következetett egyik negyedívről a másikra.
A hab a tortán, sőt a koktélcseresznye a habon a kvalifikációból a döntőbe első három helyről jutott riderek voltak: Mark Webb, Daniel Dhers és Brett Banasiewicz. A háromszoros X-Games aranyérmes Dhers rengeteg flair-kombinációt 360 dupla vapet es 360 nullab can canbol vapet tolt és például 720 kp-ból cancan-t, A last tricknél 720 kp-ból nullkéznek futott neki, de végül is nem tudta elengedni a kormányt. Webb osztott például decade-ból 360-at, de vápéból abubaca-ból kápé vissza 720-at és flair combokat is. A Masters-nyertes Brett Banasiewicz menete leírhatatlan volt, például beadta a cashroll-t, amit még pro versenyen sosem láthattunk. Nézzétek meg a top 3 bicós menetét!
A döntő után nem sokat kellett várni az eredményhirdetésre, ahol Kun Ádám kezébe került a megérdemelt első helyezésért járó óriáscsekk, és minden rider megkaphatta a teljesítményéért járó elismerést.
Az eredményhirdetés után sikerült elkapni Brett Banasiewicz-et és Ryan Taylort, akik megígérték nekem, hogy készíthetek velük egy MSN-es vagy e-mailes interjút. A srácok előtt még jópár verseny áll a nyáron ezért remélem, hogy tényleg belefér majd az idejükbe, rajtam nem fog múlni az biztos 😀
Összegezve ezt a hosszú és sűrű hétvégét: egy nagyon jó csapattal, egy nagyon jó versenyen nagyon jól éreztem magam 🙂 Fantasztikus volt látni élőben ezeket a bicósokat! Köszönet az út támogatóinak, a Nike 6.0-nak és a Monster Energy-nek és az Opelnek! Még igyekszem több képet is feltölteni utólag ide és a Facebook oldalunkra is.
jók voltatok skacok! 😀