A 6.0 különítmény megérkezett Kölnbe

Balázs a Monster busz hátuljából előkerülő hűtőtáskából mindenkit körbekínált, hogy szörnyet reggelizhessünk és ez nem csak a sofőröknek jött jól, mert még mindenki elég beszűkült szemekkel mozgott. Gyorsan bepakoltuk a bicókat és a csomagokat és hajrá!

Pakolás

Az első állomás rögtön a budaörsi Agip kút volt, ahol András a 6.0 csapat team menedzsere előszedte a nagy 6.0 feliratos dobozt, amiből jutott 6.0 póló és sapi mindenkinek, Farinak és Norbinak egy-egy új cipő is. Kun Ádám, kis hazánk világhírű flatlandese is csatlakozott a csapathoz, aki már „órák óta” Nike szponzorált volt ekkor. Ádám hosszú idő után találta meg új cipőszponzorát a Nikeban, és egy szürke Air Force One Low és egy kék Hi cipőt fog bepróbálni most a Mastersen.

Ádám új Air Force One cipőjét csekkolja

A csapat hatpontnullásodott

Az elvileg már nem is létező osztrák-magyar határon a Monster buszt lekapcsolták a határőrök. Mi a másik buszból csak a némajátékot láttuk, Balázs elmondása szerint a következő párbeszéd zajlott le:

Határőr: Jó napot kívánok! Honnan-hová és mi van a gépjárműben?
Balázs: Budapest-Köln az útvonal, kerékpáros fiatalokat, a kerékpárjukat és energiaitalt szállítunk!
Határőr: És hideg van-e…?

Ezután felgyorsultak az események, 4 hideg doboz gazdát cserélt, a csapat pedig elhagyta a Magyar Köztársaság területét 🙂 Innen már faltuk a kilométereket, az emberek egyre fáradtabbak, a poénok egyre fárasztóbbak lettek.

Köln inkább messze van mint közel, menjünk inkább Kecsóra (by Fari)

Az út csúcs(mély?)pontja az volt, amikor Danival rájöttünk, hogy az ásványvizes zsugorfólia „fejkabátként” arra is használható, hogy 130-nál kidugd a fejed az ablakon és ez így jó 😛 A bulit egy akkora vihar „mentette meg” Frankfurt magasságában, amire még a buszban utazó legöregebbek sem emlékeztek. Az ég szürkészöld lett és csak a villámok világították meg néha az utat. A szél úgy fújta az esőt, hogy még a gyökkettes sebesség is életveszélyes volt.

2012 kicsit előrejött, világvége Frankfurt magasságában

Aztán csak túléltük, gyönyörű naplemente

Késő este befutottunk a kölni szállásra, a „média képviselőiként” egy gyors tus után elkezdtük a (videó)beszámolók gyártását (offline.hu, ride.hu), a riderek pedig lájkolással és kommenteléssel elégítették ki fészbukfüggőségüket.

A következő, gyakorlással töltött nap beszámolóját itt olvashatod!