Marco interjú

Annyi becenevedet láttam már, melyik az „igazi”?
Hát úgy szoktam leírni, hogy Marco.

És a Facebookos „Mark -oh”? 🙂
Nem tudom, az csak úgy jött, és úgy maradt. Nem is néztem még hogy lehetne megváltoztatni, pedig elég nagy fészbukcsászár vagyok – függő vagyok rendesen 🙂

Igen, azt látom, hogy a BMX-esek általában elég Facebook-függők…
…szerintem a BMX-esek mindenfüggők. De a Facebook különösen menő… régen volt a nagy Myspace-őrület, de már nem olyan, néha lecsekkolom, de képet már nem töltök fel.

És blogod is van…
Van-van, és lesz még egy kis oldalunk is három BMX-es debreceni sráccal: streetlove.hu – ezen melózgatok most.

Dolgoztok egy filmen, aminek frissiben jött ki egy bő egyperces kedvcsinálója. Mesélj erről!
Ez egy promo video lesz a Sinus Skateshopnak és a Keleti Blokknak. Mondtam a Sinusban Levinek, hogy szívesen csinálnék egy ilyen filmet nekik, és egyből leszervezte nekem: 1 Makovinyi András, 1 Major Gyula, 1 Gergő Papp és 1 Bakos Attila, fullos kamerák: kettő db Mark II, egy nagy Sony, két ütésálló kis GoPro kamera a bicón. Eddig még csak videoklipeket meg filmeket csináltak, ezért először össze kellett csiszolódnunk: azt akarták, hogy majd összevágunk trükköket, ha az egyiknek az eleje a jó, a másiknak meg a vége 😀 Mondtam, hogy egy BMX-es filmnél ez másképp működik 🙂 De most már nagy az összhang, nagyon jó együtt dolgozni. Rengeteget forgattunk, egy csomó szögből, lesz anyag bőven: kemény trükkök technikai és bevállalósság szempontjából is. Kíváncsi vagyok rá én is!

Milyen hosszú lesz a teljes verzió? Vagy ahogy alakul?
Eredetileg az egészet 1 percesre terveztük, de szerintem lesz belőle 6-7.

És csak Debrecen?
Hát igen – itt vagyok otthon és nem is akartam elmenni máshová.

A ProWanted oldalán, „Márkó megmondja…” címmel tőled is olvashattunk egy kis visszatekintést. Számodra mi volt a ProWanted legemlékezetesebb pillanata?
Mindegyik spot tetszett. Szerintem… Linz. Egyrészt külföld, másrészt életem eddigi legfullosabb pályája. Főleg, hogy a végén mégis visszatehettük a pegjeinket.

A sneakerbox.hu interjúk hagyományát folytatva, tőled is megkérdezem: Ha egy szót mondhatnál, hogy mi neked a BMX, mit mondanál?
Az életem.

És az „életeden” belül a nagy szerelem a street. Ez hogy jött?
Ez úgy volt, hogy amikor elkezdtem biciklizni, Debrecenben nem is volt skatepark. Aztán nem sokkal később megnyílt és tényleg az ország egyik legkorrektebb parkja volt. De nem nagyon ment és bezárt… aztán a DESE (Debreceni Extrém Sport Egyesület) átvette és azóta ők csinálják.

Marco @ DESE debreceni skatepark * Katt a nagyításhoz *

És ki dominálja a skateparkot? A deszkások vagy a bicósok?
Egyértelműen a BMX-esek! Deszkások szinte ki sem járnak, görkorisok sajnos már nem igazán vannak Debrecenben – Lekka Gergőn kívül – ez egy BMX pálya. Van pár srác aki komolyan csinálja és tényleg függnek és nem csak cigizgetni járnak ki, meg van nagyon sok kissrác is. De visszatérve, hogy miért vagyok streetes – a pálya télre bezár, meg még anno nagyon megfogott egy videóban, hogy utcán a legkreatívabb dolgokat megcsinálják – olyan dolgokat amiről senki soha nem gondolná, hogy lehetséges. Ez úgy megfogott, hogy parkba alig jártam, csak a street… de azért máig streetes-parkos arc vagyok összességében.

És mi a kedvenc szpotod Debrecenben?
Uhh… hát a kedvenc szpotomat most építik át éppen és így nem lehet rajta biciklizni. Egy ilyen jó kis kör alakú betonszegély volt, tök magas és tök jó dolgokat lehetett rajta csinálni (mondjuk csak én bicikliztem rajta a városban a magassága miatt). De most el is van kerítve, nem használható, szóval szomorú vagyok mert nem sok hely van Debrecenben, ami meg van jó hely, ott a biztonsági őr lelő shotgunnal kábé 🙂

Marco street

Hát ez benne van a streetben 🙂 Talán akkor kapcsolódik a következő kérdés, hogy mi volt a legsúlyosabb élményed a bicóval kapcsolatban?
Két „legmaradandóbb” élményem van – két esés. Annak idején mindent ellentétes irányban csináltam – azt sem tudtam, hogy van ilyen, hogy irány kábé – azt’ fogtam és elkezdtem ipari betonszegélyeket csúszkálni.  A legdurvább anyagból van, semennyire nem csúszik – de jó buli volt, szikrázott meg minden 😀 Na ehhez kapcsolódik az első eset…
Innen „át is adnám a szót” Marconak, mert ezt az elbeszélést úgysem lehetne írásban visszaadni 😀

Ha nem működne a lejátszó (esélyes), akkor kattints ide és hallgasd meg! Érdemes 🙂

Ha már az emlékekről beszélünk – emlékszel még az első biciklidre?
Tisztán emlékszem 🙂 Könyörögtem érte és hétéves koromban valahonnan szerzett nekem apukám – talán Csepel volt…? A kormányon és vázon szivacs, műanyag üléssel, az igazi klasszikus „kék-sárga magyar BMX” – na ez király! Elindultam, megtekertem és három méter után akkorát estem vele, hogy szanaszét törtem magam.

De biciklizni ekkor már azért tudtál, nem?
Persze, egyébként elég későn tanultam meg biciklizni, benne volt, hogy meg sem tanulok 🙂 Talán még ötéves koromban is háromkerekűvel nyomtam… Na de azért megtanultam 😀 Az első „igazi” BMX-em egy királykék Neuzer volt, megagagyi kis bicikli volt, de nagyon könnyű!

Van egyébként ilyen „álomszpot”, amit szívesen bepróbálnál?
Nagyon sok van… minden szpot „álomszpot”, ez kedvtől is függ.

Tudom, hogy most nagyon rá vagy állva a küzdősportra is, mesélj erről is!
Gyerekkoromban is járogattam ilyen edzésekre – kickboxolgattam – most pedig mivel mindig konfliktushelyezetek vannak…

„Mindig?” 😀
Engem mindig megtalál a baj, pedig tényleg nem vagyok kötekedő, semmi. Nem vagyok balhés arc, de valahogy engem mindig betalál valaki, meg szoktak beszólogatni. Nagyon sokat verekszem ebből az okból kifolyólag. Ha helyzet van, akkor kezelem picit, amennyire tudom, de ha verekedésre kerül a sor, általában nem szoktam alulmaradni. Egy ilyen szitu után egy kedves barátom Zahari Vince kérdezte, hogy nem lenne-e kedvem megpróbálni az MMA-t, ami közismertebb nevén a ketrecharcot. Ő egyébként nagyon sok éve és nagyon keményen csinálja és most már tart nekem edzéseket. Én inkább az állóharcokon vagyok rajta inkább, minden reggel megyek edzeni, van amikor este is. Az edzések között pedig BMX.

Marco a parkban

Akkor most ezek az edzések és a BMX töltik ki a napodat?
Igen, és imádom. Nagyon tiszteletreméltó emberek vannak ott. A ketrecharc neve alapján azt gondolják az emberek, hogy tökre ilyen kötekedős arcokról van szó, de pont az ellenkezője.

És vannak versenyek is?
Én is fogok versenyen indulni nemsokára és készülök rá. Háromszor három perc, ezek egyébként teljesen legális események. Szerintem az MMA a küzdősportok királya.

És ki a kedvenc BMX ridered… és harcosod?
Több is van, Vígh Barna például, de akit „eldöntöttem”, hogy a kedvenc biciklisem itthon az a Sieger Karcsi 🙂 Külföldi… Seth Kimbrough, ő volt mindig is a legnagyobb számomra. Vagy Aaron Ross… ő olyan igazi példaképnek való csávó, azzal együtt, hogy hajigálja a bbiciklijét össze-vissza. Danny Hickersont szeretem még nagyon. A kedvenc harcosom pedig Zahari Vince (lehet benne van az is, hogy ő cimborám), akiről már ejtettem pár szót, a külföldiek közül pedig Anderson Silva.

És amúgy  fentieken kívül más sport, hobbi, amit szívesen csinálsz?
Őőőő, a lustaság annak számít…? Ezt nagyon durván űzöm 😀

És mikor tudsz lustálkodni ennyi edzés és biciklizés mellett?
Hát ezt inkább úgy értettem, hogy takarítani pl. nem szeretek egyáltalán. Nem annyira zavar, ha a szobámban nem lehet lépni mondjuk az alkatrészektől, ruháktól és egyéb mindenféle dolgoktól. A barátnőim mindig mondogatják, hogy jönnek és megcsináljuk 🙂 De kemény szokott lenni a helyzet általában…

Értem 🙂 Na és mi a helyzet bicó- és cipőszponzor terén?
A bicó terén most kialakulóban van valami, de még tárgyalunk. Ami a cipőt illeti: engem a Sinus Skateshop szponzorál, tőlük inkább cipőket kapok, nagyon jól megvagyunk, barátság, haverkodás. Általában Osiris és Supra cipőket szoktam tőlük elhozni, ezeket a márkákat nagyon szeretem. A Supra tök jó utcára, az Osirisekben meg biciklizni szeretek. A ruhaszponzorom az a Keleti Blokk, velük is nagyon jó a viszony, éppen nemrég voltunk mulatkozni az egész Keleti Blokk csapattal a hegyekben. Egyébként épp most fog kijönni a Keleti Blokk atléta, amit én terveztem.

Marco style

 Na és mozgat téged, hogy milyen cuccaid, cipőid vannak, vagy ahogy esik úgy puffan?
Van bennem egy olyan, hogy megnézem, hogy mit veszek magamra, egy ruha vagy cipő most trendi-e vagy sem, az ember próbál azért újítani…

Indítottál már „Marco-stílustrendeket” Debrecenben?
Hát… azt mindenképp 🙂 Így kábé nagyon sokminden van, amit én csináltam és akkor elkezdik mások is, kissrácok 🙂 Piercing, tetoválás, öltözködés… jöttek már szembe ilyen kis fénymásolatok 😀

És sok cipőd van?
Jaja, van most olyan 7-8 pár azt hiszem. Ezek persze amortizálva vannak. Nekem nincs olyan, hogy van egy ruhám-cipőm, amit csak biciklizni használok, meg egy másik, amit az utcára használok. Nekem minden cuccom valahol ki van szakadva, legalábbis valami van rajta. Kicsit sem érdekel, szakadtan-véresen is bemegyek egy plázába, ez lehet „igénytelen”, de én sportoló vagyok 😛

Marco cipői

És van valami hülyeséged cipőviselés terén?
VAN. Mióta az eszemet tudom, felemás cipőfűzőt hordok. Ez nemcsak megszokás, hanem babona. Van amikor felemás cipőt is hordok, mondjuk ez ritkább, akkor szoktam, ha ugyanabból a cipőből kétféle színű is van… de a felemás cipőfűző az MINDENKÉPP úgy van.

Marco felemás fűzői

Ha te rakhatnál össze egy számodra ideális BMX-es cipőt, akkor az milyen lenne?
A talpába semmiképpen sem tennék léptalpat, mert az úgy eltörik, mint az állat. Nagyon kényelmesek, de sajnos ez a tapasztalatom. Legyen kemény és széles talpa. Szeretem a magasabb szárúakat, nekem a félmagas szárú cipő az arany középút. És mivel még fékcsonkomat is levágtam, nincs mibe beleakadnia a szárnak. Egyébként ha nagyon bekötöd, akkor a magas szárú sem akad be… A cipő belső oldalára rávarrnék még egy réteg bőrt, hogy a vázpörgetés elkapásánál ne szakítsa szét hamar a hajtókar. Az orrát is kicsit megerősíteném valami bőrrel vagy gumival, ez a footjames trükkökhöz is nagyon jól jönne. Van egyébként egy olyan Osiris cipőm, aminek így van megcsinálva az orra.

Marco Osiris magasszárúja – van élet a bekötött cipővel is 🙂

Na és cipőtalpban vulkanizált vagy ez a rétegezett-varrott típusú a jobb szerinted?
Személy szerint én inkább a varrott talpat választom, de szerintem a vulkanizált sem rossz alapból. Azok a vulkanizált talpú cipők, amik jól vannak megcsinálva, ugyanolyan jól bírják szerintem. Ami fontos, hogy a talp legyen vastag, hogy amikor leérkezek egy lépcsősorból, akkor ne fájduljon meg a talpam.

Marco, köszi szépen az interjút!
Én is köszi a sneakerboxnak a lehetőségért és mindenkinek aki segített akár csak egy csavart is meghúzni a biciklimen. Köszönetet szeretnék mondani még a Sinus Skate Shopnak, a Keleti Blokknak, Og Bike Shopnak a támogatásért. Köszönet, még a jófej embereknek is, hogy jófejek. Nem köszönet a nem jófej embereknek, mert nem jófejek! hehe

Marco bike check

Váz: Flybikes Tierra 2.1
Kormány: Shadow Bigbar
Villa: Odyssey Director
Hajtókar: Flybikes v1
Első kerék: Fly felni, Khe agy, khe mach 2/0 dirt
Hátsó kerék: Fly felni, Proper magnézium agy, Khe mach 1/5 street
Befogó: Odyssey Elementary
Lánctányér: Kink Stereo
Lánc: Ybn 926 (ilyen light félláncszemes cucc)
Pedál: Odyssey Twisted műanyag
Kilépő elöl: Khe alchemy 
Kilépőhátul: Hoffman Bikes alumínium
Agyvédő: signature
Ülés: signature
Kormányvégdugó: signature
Üléscsőbilincs: Odyssey (cserélhető anyás)

 

Bumbi check

Bumbival 3 évvel ezelőtt ismerkedtem meg. Mikor egy barátnőm szólt, hogy az iskolájában egy aranyos kiskutya bóklászik három lábon (mert hogy az egyikre nem tudott rálépni még hónapokig). Elmentem érte és hát rámragadt. Hazahoztam és azóta együtt témázgatunk a kis motkánnyal. Tök aranyos meg minden, péládul mikor nem rágja meg az ipodom fülhallgatóstól.

A cikkben szereplő képeket Makovinyi András, Szabó Attila és Lekka Ferenc készítették.