Vígh Barna nemrég lett az OG Bike szponzorált csapatának tagja, és az első hazai Almond Footwear cipőkkel szponzorált BMX-es. Barna egy Almond Magnus és egy Defacto cipőben biciklizett, és most már eltelt annyi idő, hogy elmondja a tapasztalatait. Mi pedig kihasználva a lehetőséget, hogy elcsíptük az általában a Kisúj-Debrecen tengelyen mozgó Barnát, rögtön egy interjúval is egybekötöttük a cipőtesztes kérdéseket, szóval tovább!
Vígh Barna interjú és Almond cipőteszt (Fotó: Szabó Attila)
Ha csak három szóval mutathatnád be magadat, mik lennének ezek?
Hú, hát lehet hogy ez a legnehezebb kérdés, már így az elején… BMX… harmónia… és a „nem tudom”…
Látom már, hogy ezt nem fogjuk három szóból elintézni 🙂 „Nem tudod”?
Ez a döntésképtelenségemre utal. Sokszor nehezen tudom eldönteni mi lenne a jó, illetve a kevésbé rossz. És ilyenkor az igen vagy nem válasz helyett jön a „nem tudom”.
Akkor lássuk azt, amit mindenki tud: A BMX-en belül pedig a durva streetes csapatás a védjegyed. Mik voltak a legemlékezetesebb szpotok az életedben?
Két évvel ezelőtt, mikor Gódi „Xrider” Attilával mentünk DVD-hez anyagot csinálni elég sok helyre eljutottunk, bejártuk Miskolcot, Budapestet és egészen jó dolgokat találtunk. Volt sok olyan hely, ami alapból be volt tervezve, de igazából a randomszerűen talált helyek a legjobbak/ legemlékezetesebbek. Szeretem az olyan street spotokat, amiket más nem vesz észre vagy elmegy mellette, mert mondjuk nem lát benne fantáziát, vagy úgy van vele, hogy ááá, ezt nem lehet beadni. Én meg úgy vagyok vele, hogy pont az ilyen helyeket a legjobb beadni.
Barna: Uprail no foot can-can (Fotó: Péntek András)
Tekersz, nézelődsz… hogy lesz egy helyből számodra szpot?
Ez a látásmód kialakult az évek során. Mászkálok a városba vagy városon kívül, észreveszek dolgokat, helyeket, lehetőségeket. Aztán megy az agyalás, hogy mit is lehetne ezekből kihozni. Aztán előbb-utóbb eljön a megvalósítás ideje. Az első pár rápróbálás a legmeghatározóbb, mert ilyenkor derül ki, hogy adható-e a spot számomra vagy sem. Lehet, hogy beadom, lehet hogy nem. Lehet hogy valami mást sikerül kihozni belőle, mint amit elterveztem. Többesélyes a dolog. Viszont ha bejön az, amit elterveztem és lejátszottam a fejembe előtte milliószor, na az az érzés mindent megér! 🙂
És visszatérve a legjobb szpotra: mi lenne az?
Igazából a leglehetetlenebbet mondanám, amit nem gondoltam, hogy be fogom adni, Kisújszálláson a vasútállomáson van egy fehér betonkerítés…
Az a bizonyos kerítés…? :)
Az a bizonyos… már régóta nézegettem. Amikor Andris lejött hozzám, hogy fotózzunk, akkor bepróbáltam, pedig nem sok esélyt láttam rá, hogy beadjam. Egy bő órányi próbálkozás után összejött 🙂 Ez volt tavaly és mikor lejöttek hozzám most tavasszal megcsinálni az OG welcome videót, akkor is rápróbáltam, hogy meglegyen videóra is. Három-négy próba után megint megvolt, és utána ötször-hatszor beadtam egymás után.
Kisúj. Barna. Vasútállomás. Kerítés. Hop 🙂 Fotó: Péntek András
És Debrecenben tudsz valami fasza szpotot ajánlani?
Egy jó spotot tudnék kiemelni: a debreceni „kör wallride”.Ez egy majndem félkör alakú íves fal. Nyugis helyen van, nem zavar el senki. Aki még nem ment ilyenbe, az is viszonylag hamar meg tudja tanulni. Ezen kívül viszont nehéz dolgom van az ajánlással, mert vannak nagyon jó szpotok, csak nem lehet ottmaradni öt percnél tovább, mert jönnek a biztonságiak vagy a lakókat zavarod, vagy annyira frekventált helyen van, lottó 5-ös szintű szerencse kell hozzá, hogy rá tudj menni.
Ilyen kemény világ van Debrecenben?
Nem egyszerű a szitu. Vannak egyébként nagyon jó szpotok, amik mondjuk nem kezdő ridereknek valók: bevállalós korlátok, gapek, magyar panel-feeling adta lehetőségek 🙂 Aki ilyenre vevő, szívesen elkalauzolom.
Van most valamilyen szpot vagy trükk, ami birizgálja a fantáziád?
Debrecenben van nagyon sok tervem…
Csak kell hozzá öt perc, ugye? 😀
Annál sokkal több kell, legalább egy fél nap. De ebben már az is benne van, hogy ráveszem magam 🙂 Van egy nagy, a kormánynál bőven magasabb korlát, mellette lépcsősor, azt szeretném kicsúszni egy bizonyos trükkökben, amit most még nem szeretnék elárulni. Ha be lesz adva, úgyis látni fogjátok 🙂
Vígh Barna: kp (fotó: Péntek András)
Mi inspirál bicózás közben? Ha vannak esetleg holtpontok, akkor hogy lendülsz át rajta?
Az élet, érzések, videók, a zene...
Mármint zene, ami épp a fülesedben megy?
Igen. De van olyan is, amikor egy videónak annyira megragad bennem a zenéje, hogy bicózás közben azt dúdolgatom, és ez a szám megy a fejemben, nem is kell lejátszó. Sokszor van olyan, hogy ha egy nehezebb trükköt akarok beadni, akkor egy olyan riderra gondolok, aki mondjuk hasonló trükköket csinál vagy valami miatt arról a trükkről ő ugrik be (Mielőtt nekiindulok, elmondom magamba a nevét, haha) Volt már olyan, hogy próbálkoztam egy korláton, már ment vagy 10-15-ször. Egyszer nem mondtam a nevét az illetőnek, el is estem 😀
Vígh Barna: uprail grind (Fotó: Péntek András)
Példaképek? Ha valamelyik külföldi bicóssal „cserélnél életet” egy évre, akkor ki lenne az és miért?
Példaképem nincs. Nagyon sok ember van, akikben különböző dolgokat szeretek. Most Andrew Jackson biciklizése tetszik nagyon. Nem nagyon ismertem régebben, nem is értettem igazán, hogy miért kapott signature vázat. Aztán utánanéztem a srácnak a Wethepeople oldalán, meg láttam a wtp videóban… iszonyat durván bunny hopozik, engem teljesen lenyűgözött. Tök laza, nem megy rá ezekre a kombinált trükkökre, viszont egész nagy szinteket ugrik le úgy, hogy előtte egy méretes korlátott vagy akármit ugrik át. Szimpatikus underground arc. Nincs teli vele a bmxes média. Meg bejön mostanában ez a keleti parti street stílus, hogy kimegyünk rövidgatyában a leglepukkantabb városrészbe és ugorjuk át a tolókocsis korlátokat meg csússzunk be mindent, amit lehet. Adja. Mostanába nem vagyok rajta ezeken a kápés-vápés dolgokon, a csapból is ez folyik.
Egyetem és BMX. Hogy férnek meg egymás mellett?
Egész könnyen. Középiskolás korom óta kollégista/”albérletista” vagyok és ezért általában csak hétvégén tudok bicózni. Viszont emiatt sokkal motiváltabb vagyok, mert alig várom, hogy hazaérjek és nyomathassam. De mondjuk ez inkább középiskola volt, ahol nem nézték jó szemmel a bmx-et a koleszbe, most Debrecenben többször viszem magammal és járok lazulgatni hét közben is.
Lehet fura kérdés, de tudsz használni valamit az egyetemen, amire a BMX „tanított meg”?
Szerintem a BMX az élet minden pontján segít, nemcsak az egyetemen. Megtanít a tiszteletre, kezelni bizonyos szituációkat. Önbizalom növelő (egyeseknek túlságosan is) és kitartóbb is lehet tőle az ember. A kreativitást is tudja növelni. És hogy ne csak az előírt szabályok, elvárások mentén menjél, hanem racionálisan gondolkodó és talpraesett legyél! És nem utolsó sorban, aki sokat mozog az utcán, elvégzi az „utcadiplomát” is, ami sokszor jól jöhet az egyetemen tanultak mellett is 🙂
Mesélj az új szponzorációkról! Hogy, s mint történt?
Február-március környékén megkerestem Péntek Andrist az OG-tól, hogy tudna-e nekem segíteni váz ügyben, mivel akkor már kiléptem az előző támogatómtól, a vázam viszont eléggé viseletes volt, megkerestem Andrisékat, hogy tudnának-e ez ügyben egy kis segítséget nyújtani… Visszaírtak, hogy menjek fel Pestre és beszéljük meg személyesen. Ez meg is történt. Ekkor kiderült, hogy nemcsak egy vázat tudnának adni, hanem egy Wethepeople-támogatással „leptek meg” és plusz mellé én lettem az első Almond Footwear támogatott biciklis Magyarországon. Nagyon megörültem, mert ilyen szintű szponzorációra nem is mertem volna gondolni sem. Az OG csapatot már régóta ismerem személyesen, fotózásokról, versenyekről. Nagyon nagy dolog ez nekem, hogy most már én is a csapatuk részét képezem!!! 🙂
Készül a videó Barnával (fotó: Péntek András)
És a GPS?
Mikor kijött az OG welcome videóm, akkor írt rám Csepku Dani, hogy már ő is régóta fontolgatta és most már ő is támogatni akar 🙂 Természetesen örömmel mondtam igent a felkérésre. Nekem már a kezdetektől fogva szimpatikus volt ez az underground vonal, amit a GPS képvisel! 🙂
Áttérve a cipőkre: Milyen cipőket szeretsz hordani bicózáshoz és utcára?
Nagyon sok márkát kipróbáltam, régebben például sok Orchid cipőm volt. Akkor a csapatuk is nagyon erős volt, ez nagyon szimpatikus volt…
Ezek szerint neked egy cipőválasztásnál számít a csapatuk is?
Igen, abszolút. Figyelem, hogy kik bicikliznek a csapatban, milyen versenyeket támogatnak, mit tesznek magáért a sportért… Tudom, hogy ha így vásárolok cipőt vagy más terméket, akkor ezáltal ezeket a ridereket vagy törekvéseket is támogatom.
Nagyon tudatos vásárló vagy 🙂
Próbálok az lenni 🙂 De visszatérve, az Orchid korszak mellett volt még Lotek cipőm, Lotek Throwback. Aztán volt Nike 6.0-ám is , azt is megettem persze idővel 🙂 Ami meg a felépítést illeti, a közepes szárú cipőket szeretem. Mivel eléggé kiálló bokacsonttal áldott meg a sors, ügyelni kell a védelemre. Talpban inkább a keményebb talpú varrott-ragasztottakat szeretem, a vulkanizált cipőket általában puhának tartom, de most pl. ez az Almond Defacto is vulkanizált talpú és egészen bejött. És persze számít a cipők színe is, nem nagyon szeretem az ilyen kirívó színű csukákat. Szeretem, ha fehér a talp, fekete a felsőrész és még van valami szín mellette, mondjuk sárga vagy piros. Szóval a szolid, underground cipőket szeretem 🙂 Az Almond most nagyon eltaláltam az ízlésemet, ezeket a színkombókat mintha nekem találták volna ki 🙂
Van valami egyedi szokásod a cipőviselés terén?
Egyszer volt probléma a sarkammal, egy opposite 360-ból lett egy saroksérülésem, amivel sokat bajlódtam utána. Ez után vettem egy szilikon sarokbetétet, ami óvja a sarkamat és tompítja a terhelést. Ezt mindig belerakom a bmxezésre használt cipőimbe.
Tipp: szilikon sarokbetét
Mesélj a tapasztalataidról ezzel a két Almond cipővel: egy Magnust és egy Defactot használtál. Mennyire passzolnak a te biciklizési stílusodhoz?
A Magnust használtam inkább bicózásra, mert egészen masszív cipő, erős varrásokkal. Vastag nyelve van, a boka részen is rendesen van szivacsozva, de nincs annyira megtömve, hogy kiálljon, szóval elég ergonomikus. A tépőzárakat is szeretem a cipőkön.
Almond cipőteszt Vígh Barnával: A Magnus használat után
Mi a véleményed a cipő talpáról?
Még ti is írtátok a bemutató cikkben, hogy olyan, mintha plusz féket adnának a cipőtalp kialakítása miatt és tesztelgettem és tényleg van benne valami: az orrán és a sarkán keményebb gumiból van két panel és lassabban kopnak. Régebben, a talp oldalával meg a külsejével fékeztem és ott ugyanúgy kopott, mint a korábbi cipőim, aztán na mondom, most kipróbálom, hogy csak itt elöl-hátul fékezek és valóban van benne valami. Működik 🙂 A redőzést a Magnusnál (és a Defactonál) is eltalálták, mind a kettő maximálisan tapad a pedálhoz. Elégedett vagyok a talpával is.
És általában hogy “teszed” tönkre a cipőidet?
Régebben, mikor tanultam a vázpörgetést, akkor a bokánál gyakran kiszakadt, de már nem vápézok annyit, szóval ez a veszély elhárult a cipőim feje fölül. A fék nélküliség eléggé eszi őket 🙂 Azért arra szoktam figyelni a cipővel fékezésnél, hogy ne mindig ugyanazon ponton, kilyukadásig fékezzek vele, hanem forgatom a talpat a gumin fékezés közben, és ezáltal nem egy helyen kopik el és lyukad ki, hanem fokozatosan mindenhol kopik, de kevesebbet, ezáltal nő a cipő talpának élettartama.
Cipőteszt Vígh Barnával: a Defacto használat után * Katt a másik képhez!
Cipőteszt Vígh Barnával: a Defacto használat után
