Nike interjú

Azt hiszem, az első kérdésként megkerülhetetlen (főleg, hogy egy sneaker blog vagyunk 🙂 Miért vagy te NIKE?
Ez egy nagyon egyszerű és egymondatos sztori. Mindenki kérdezi, hogy miért meg hogyan – de senkinek nem mondtam még el. Viszont most… sem. Csomóan azt hiszik, hogy tudják mi az igazi sztori, van akire ráhagytam, hogy tudja az igazit (pl. Králik Dani) – de ők sem tudják 😛 Mindenki azt hisz, amit akar, a lényeg, hogy 90-től ez a becenevem, hogy NIKE.

90-től, amikor elkezdtek beáramlani a nagy nyugati sportcipő márkák Magyarországra?
Nem-nem, már előtte is voltak azért. Emlékszem, az első sportcipő, amiért megőrültem a Nike Devlin AC volt úgy 89 környékén, ez volt az első. De már előtte is lehetett kapni spéci boltokban őket, de nagyon drágák voltak.

És ahogy elkezdtek bejönni ezek a cipők az országba, akkor te már rögtön rákattantál, hogy neked ilyen kell?
Nekem nagyon tetszett, de akkoriban anyagilag nem álltunk úgy, hogy megengedhessük magunknak. Az első Nike cipőm olyan 4-5000 Ft-ba került – de 1990 környékén az egyáltalán nem számított kevésnek…

És hol lehetett ezeket a cipőket kapni akkoriban? Mert arra még én is emlékszem, hogy álltunk sorba az adidas bolt előtt a Váci utcában 🙂
Na, most az adidas nekem olyan, mint a Coca-Cola vagy a Pepsi Cola. Adidast soha sem, nincs barátság 🙂

Majd visszatérünk még a cipőkre, de most a ride.hu-ról, mint az egyik leglátogatottabb magyar nyelvű BMX-es oldalról kérdeznélek. Mennyien szokták nézni egy hónapban?
Februárban olyan 17 000-en nézték  meg az oldalt, de ugye most még nincs szezon. Egy olyan hónapban, amikor szezon van, 32-33 000-en is megnézik a ride.hu-t egy hónapban.

A motorháztető alá nem sokan látnak. Hogy indult az oldal, te mikor csatlakoztál?
Hát a ride.hu 2003-ban indult, egy Pápai Dávid nevű BMX-es srác agyszüleménye volt. Eleinte hetente felment egy-két hír, aztán havonta néhány, aztán meg hosszú szünet. Mi meg akkoriban kezdtünk el videókat csinálni a Králik Danival és lelkes hülyegyerekként elkértem a jelszót, hogy akkor majd teszek fel híreket, videókat. „Maradék” videókból csináltunk ilyen kis válogatásokat, és szép lassan megtanultam, hogy kell feltölteni, kezelni a programot, elkezdtem híreket is írni – és egyszercsak átvettem az egészet. A krúban az idők folyamán benne volt még Eszteri Bendek, Szabó „Ice” Gábor, Pulyka Bandi… Egyébként most, hogy megújul a ride.hu már a domain név is az én nevemre került.

A ride.hu csapat 2003-ban: a hasonlóság bizonyos riderekkel nem a véletlen műve 😀

Beletrafáltál a következő kérdésembe: amióta ismerlek, mindig fenyegetőzöl a ride.hu külső-belső megújításával, mikorra várható ez? 🙂
Hát 2003 óta, amióta benne vagyok mindig igyekeztünk újítgatni az oldalt… az első designt a Dávid csinálta, a másodikat Benedek, a harmadikat (ami jelenleg is fut) én csináltam, a legújabbat, a „négypontnullást”, a Hallal együtt találtuk ki és egy Tóth Erik nevű BMX-es srác csinálja. Ez az új verzió egy nagyon nagy ugrás lesz: először is regisztrálós lesz a dolog (telefonszám, fénykép), kommenteket írni, hirdetést feladni csak regisztrációval lehet. De a regisztráció nem automatikus lesz, mindenkit vissza akarok hívni. Régen volt fórum a ride.hu-n, de a nagyon erős gyerekek szerették arc nélkül anyázni egymást – ez itt nem lesz. Plusz még lesz eladó alkatrész szekció is, ahol az adásvétel után az eladó és a vevő is értékelheti – sőt értékelnie kell – egymást. Így szeretném elkerülni, hogy szart sózhasson valaki a másikra.

Huhh, kemény! És ki fogja érvényesíteni ezt a drákói szigort?
Legtöbbször a rendszer automatikusan. Ha pedig valaki nem tartja be a játékszabályokat azért letiltás jár – múltkor véletlenül nekem is sikerült letiltani magam tesztelgetés közben 😀 A lényeg, hogy olvasgatni ugyanúgy lehet mint, eddig de ha valaki kommentelni akar vagy alkatrészt eladni, akkor tartson be pár alapvető szabályt – semmi rendkívülit nem kérek, csak a hülyegyerekeket akarom kiszűrni. Mindenki vállalja – arccal, névvel – amit mond vagy csinál. Mint, ahogy a hónap trükkje nyertese se attól függjön, hogy kinek van több haverja a Facebookon.

rájdponthu négypontnulla – reméljük minél előbb látjuk 🙂

Na és még dolgozunk egy olyan fejlesztésen is, hogy a fényképeken be lehessen jelölni embereket, lájkolni – ezek ismerősek lesznek majd a Facebookról 🙂 Ezen kívül akarunk még trükksulit, meg alkatrész karbantartással kapcsolatos tanácsok. Dolgozunk mobiltelefonos verzión… lesznek rajta nagyobb reklámfelületek 🙂

Mivel nincs Szövetség, ezért ilyen funkciókat is szeretnénk betölteni, vagy ha pl. Szegeden ellopnak egy BMX-et, akkor az adatbázis alapján írhatok az összes szegedi regisztrált bicósnak, hogy tartsa nyitva a szemét… szóval nagyon sok ötlet, elképzelés van.

Lesz időd erre a Mátrixra? 🙂
Úgy lesz megcsinálva a rendszer, hogy kevesebb munkám lesz vele, mint eddig. Persze ez nem egyemberes feladat lesz csinálni, tartalommal feltölteni.

Vissza az alapokhoz: téged mikor csapott meg először a BMX-ezés szele?
1986, Békásmegyer, Jós utca. BMX banditák, a film 🙂 Akkoriban a lakótelepen lakott Grósz Zoltán nevű BMX-es fiatalember, aki szerepelt a „Leg, leg, leg…” TV-műsorban, világrekordot állított fel, 20 embert átugrott BMX-szel. Anyámat elkezdtem nyúzni, hogy márpedig nekem kell egy BMX. Anyám mondta, hogy jól van, így 1987 júniusában a Sugárban, a Keravillban OTP-részletre vettünk egy fűtéscsövekből összehegesztett Csepel BMX-et. Megvan a számla 🙂

Az a bizonyos Keravill blokk és Csepel BMX poszter

Na és elkezdtem BMX-ezgeti a lakótelepen, a szomszéd srácnak volt egy nagyon szuper, Ausztriában szerzett krómozott biciklije, azt vettem meg, és onnantól már Z hajtókaros, színes bowdenházas, mindenütt szivaccsal borított biciklim volt – nagyon amerikainak nézett ki az egész 🙂 Összeismerkedtem a többi béemikszes sráccal és az akkor legnagyobb überkirály Grósz Zolival is, akiről olyan legendák terjedtek, hogy a Pünkösdfürdői strandnál felemelte egy kerékre a biciklijét és a csobánka téri Közösségi Házig, úgy ment, még az aluljárón keresztül is 🙂

Bandázgattunk, csináltunk egy o-zone-team nevű BMX-es csapatot, bemutatókon szerepeltünk. Zolinak meg a Ricsinek volt cipőszponzoruk is, a BK (Britsh Knights), ami csak nálunk van tetszhalott állapotban, a kölni BMX Masters egyik főszponzora máig a BK. Én és Peti haverom lettünk ott a szponzorált csapat két új tagja.

Ez a korosztály, akik így a nyolcvanas-kilencvenes években BMX-eztetek – hány évesek voltatok akkor?
A Zoli öt évvel idősebb volt nálam, ő most 40, én vagyok 35, a Ricsi és Peti pár évvel fiatalabbak voltak nálam. Mi is olyan 14 környékén kezdtünk biciklizni, van aki „kinőtt” belőle, mi pedig komolyabban kezdtünk el vele foglalkozni.

És mit szólsz ehhez a reneszánszhoz, hogy pár éve megint „felrobbant” a BMX-esek száma Magyarországon?
Én nagyon örülök neki, hogy nagyon-nagyon sok fiatal gyerek csinálja – sokan csak divatból – de minél többen vannak, annál több esély van rá, hogy olyanok emelkednek ki, akik olyan őrült trükkökkel kezdenek, amiket én még „profi karrierem csúcsán 🙂 ” sem csináltam. Szóval van fejlődés! Mikor mi kezdtünk nem voltak skateparkok, nem voltak szaküzletek: ha eltört a kormányod vagy a hajtókarod, meghegesztetted – nem volt más. Nekik könnyű, mert nem az a kérdés, hogy van-e küllőanya, hanem, hogy milyet szeretne a 12-féle színből 🙂

Ultralight. Nike része: 23:03-tól 23:27-ig

És ha a BMX-ről áttérünk a BMX-esekre: Kik a kedvenc bicósaid és miért?
Kedvenc külföldi biciklisem Ryan Nyquist. Az ő stílusába még nagyon régen szerettem bele… nem a trendi tityitötyi trükköket csinálja, hanem ugrik egy 720 kp-t a spine-on és kész 🙂 Odarakja magát, csinálja rendesen 🙂 Idehaza pedig… Shenker Beni természetesen, az újabb generációban pedig true streetben pedig Gódi Attila például – ő egy nagyon ügyes és kreatív pécsi srác.

És kik is vannak a ride.hu szponzorált csapatában?
Ivánfi Balázs, Jósa Dani, Spikut Norbi és Újvári Bobo.

Mesélj arról a világszinten egyedülálló anyagi-erkölcsi támogatási rendszerről, amit a ride.hu nyújt szponzorált riderei számára 😀
Ez egy levédett rendszer 🙂 A Boboval kezdődött ez a szponzorálás, valamilyen poén révén jött az, hogy ha nyer egy versenyt, akkor adok neki 5 Ft-ot. És akkor ebben meg is egyeztünk, év végén meg is kapta a keretét, annyiszor 5 Ft-ot, ahány versenyt megnyert. Aztán a következő évben 100%-kal emelkedett a kerete, így 10 Ft-ot kapott és mostanra már 80 Ft-nál tartunk 🙂 Van természetbeni juttatás is, egy évben kap hat darab pizzát. Bobo szokta is mondani versenyeken, hogy „Na főnök, egy céges ebéd…!” és akkor kap. Ugyanez jár a Spikutnak, Ivánfinak, és Jósának is. Ha egy nagyobb versenyt nyer meg, pl. OSG, akkor nem negyven, hanem mondjuk 50 Ft-ot kap, vagy 80 helyett 100-at. Verseny után rögtön jár a kifizetés, csomó fotó van, ahol átveszik a díjat és fogják a 40 Ft-ot is. De egyéb módon is lehet extra kerethez jutni: mostanában sokat cikiznek a srácok, hogy amióta nem biciklizem annyit felszedtem pár kilót és oltanak, hogy „Hú, de kövér vagy Nike!” meg ilyenek. De Bobo múltkor egy roadtrip előtt bedobta, hogy „Szia NIKE, olyan karcsú vagy, lefogytál?” Na, ilyen egy jó szponzorált, plusz 10% keret 😀

És akkor vissza a sneaker témára. A kedvenc cipőmárkát (Nike) már ismerjük. Valami más is belefér még mellé?
Persze, belefér: ezeket a deszkás cipőket preferálom, bár pont a Nike SB és 6.0 cipők nem jönnek be – nekem túl rikítók 🙂 Vannak Vans és DC cipőim, de abból sem a papírtalpúak, hanem ezek a masszívabb darabok. Nekem a biciklis cipőimban is mindig két-három talpbetét volt – azóta is megszokásból így hordom a cipőimet 🙂

Nike nem Nike cipői 🙂 Osiris, DC… és még ezek közé is került Nike 😛

Na és ha azt mondom, hogy Nike Air Max 1990 Infrared, akkor te…? 🙂
Megvettem 😀 Ez volt a nagy beteljesületlen szerelem 1990 óta… a 20 éves évfordulóra adták ismét ki… Egyszer csak felbukkant az Allée-ban … 34 000 Ft volt a cipő. Felhívtam Andrást a Nikeban, hogy „Andriskám, mit tudnánk csinálni, mert ez a cipő nagyon sok lenne egy cipőért, amit soha nem fogok hordani :D”

Mert vannak ilyen „vitrinben tartott” cipőid? 🙂
Igen, egy 87-es Air Max 1-es és Air 180-as. Mind a kettő dobozban, nullkilométeres, kétszer volt a lakásban a lábamon… Na de visszatérve, hogy miért ilyen nagy dolog ez az Air Max, mikor gyerek voltam ez ömlött a Sky Channel meg a Super Channel reklámokból és a lépcsőházunkban volt egy srác, akinek elég jól ment a családnak – az ő lábán láttam először, és kellett, de sajnos nem voltunk abban a helyzetben… Aztán mikor így a Nike-nál elkezdték nyomni ezeket a retro modelleket, vártam, hogy megjelenjen, de csak nem jött… és mikor felbukkant itthon, már nem volt a méretemben – ekkortól volt hangos a Facebook és egyéb fórumok a „41-es Nike Air Max 1990”-es kiáltásoktól…

Nike Air Max a cipősdoboz biztonságában 🙂 * Katt a galériához *

Nike Air 180 – még ez sem érezte az utca érintését 😀

Csak a januári Nike Team meetingen legalább tízszer hangzott ez el… 😉
Hát igen… még profilképnek is ez volt kitéve és egy bicós srác csak úgy megjegyezte egyszer, hogy „Ja, hát ilyet látott a parndorfi outletben…” Akkor ott a helyünk 🙂 Pár nap múlva elmentem Spikut Norbiékkal Linzbe – és hát az is biztos volt, hogy Parndorfban meg kell állnunk. És sikerült. 21 évet vártam erre a cipőre 🙂

NIKE és Justine Jar…izé fordítva: Justin Jaro és NIKE a Nike Air Max 90 infrareddel pózol 😀

Sok cipőd van egyébként?
Tizenvalahány pár lehet…

És mennyit hordasz belőlük?
Kettőt-hármat…

A már említett Nike relikviákon kívül vannak még különleges darabok?
Eltettem pl. az első cipőmet, amit mint szponzorált kaptam a BK-től. Ez is úgy volt, hogy mikor választhattam, pont az a cipő, ami tetszett csak úgy volt, hogy volt egy 40-es meg egy 41-es. Hát elhoztam azt 🙂 Volt egyszer, hogy olyan sok régi BK mintacipő halmozódott fel nagykerben, hogy már nem fértek és megkérdezték „Srácok, nem kell nektek?” És kellett 🙂 Képzeljetek el egy régi nagy Opelt – csomagtartó tele cipővel, a hátsó ülésen ült két ember, nyakig cipőben, anyósülésen is cipővel borított ülés. A sofőrnek annyi helye volt, hogy tudott váltani – ha arrébb dobálta a lehulló cipőket 😀 Talán 300 pár volt, először eladogattuk a javát, aztán jöttek a felemás színűek, de csináltunk belőle sapkát, elfűrészeltük őket, ilyesmi

Dolgoztam a Bizo nagykerben is, oda meg úgy kerültem, hogy időnként lementem bandázni a Králik Danival meg a Csepku Danival és egyszer befogtak segíteni kipakolni egy teherautónyi árut – legközelebb már telefonáltak és hívtak… ott volt a raktárban egy rész, ahol a régi mintákat tárolták – ebből is mentettem egy egyedi fehér-zöld Bizot – ilyenből biztos, hogy csak egy van 🙂 🙂

Egy egyedi home-made custom cipő: Nike x Reebok Pump 😀 * Katt a galériához *

Az egyedülálló Bizo mintacipő 🙂

És végül de nem utolsósorban: mi az, amit még megkérdeznél magadtól?
Hát talán azt, hogy mikor fogok felnőni? 🙂

És a válasz rá?
Nem is tudom, talán akkor, hogyha kinézek az ablakon és jó idő van és nem az lesz az első gondolatom, hogy de jó lenne tekerni egyet… Egyébként – ezt még el kell mondanom – tavaly nyáron, bementem a Velvártba és rámutatattam egy összerakott biciklire, hogy „Na azt kérem!” Ilyen először esett meg velem az életben 🙂

Köszönjük az interjút NIKE, és várjuk a ride.hu 4.0-t 🙂