2015 februárjában negyedik alkalommal vágott neki a Sneakerbox Snowtábor a Francia Alpoknak. A csapat nagy része visszaatérő, és sok új arc is társult a csapathoz. A tábor során másodszorra látogattunk el az Alpok délnyugati részének egyik legjobb síterepére Vars-Risoulba. A tábor videója is készül, addig is olvassátok el az élménybeszámolónkat a tovább után!
Snowtábor @ Vars (FR) (fotó: Czika Balázs)
Nem először jártunk Varsban, két éve a második Sneakerbox Snowtábor alkalmával szintén erre a terepre jöttünk, amelyet hamar megkedveltünk végtelen parkrendszere miatt. A parkokról szóló beszámolót lásd lejjebb 😉
Az elmúlt évekhez hasonlóan az idei tél sem bővelkedett hóban, a sítábort megelőző hetekben a csapat minden tagja leste a hójelentéseket és találgatott, hogy vajon lesz-e hó Varsban. Szerencsénkre mielőtt kiindultunk leesett bő fél méter, így már elfogadható hótakaróval várta a csapatot a terep.
A már-már betanult menetrend szerint találkoztunk péntek este az Árpád-híd pesti hídfőjénél a sneakerbox zászló alatt – az eddigi indulásokhoz képest újdonságként fogadott a zuhogó eső. Szerencsére hamar begördült a busz, amely elrepít minket a francia Alpok mélyébe. A rutin újból feltűnt a buszút alatt, ahol pörögtek a filmek, kaja-pia és persze a megállóknál a kávék és a Red Bullok. Sofőrjeinknek köszönhetően hamar magunk mögött hagytuk Magyarországot és Szlovéniát és a csapat többsége Milánónál eszmélt rá, hogy már csak a brianconi szerpentínezés választ el minket úti célunktól.
Csatolás a házi contestre. (fotó: Czika Balázs)
Brianconban szokás szerint megálltunk feltölteni a készleteinket, ezt követően pedig nekifutottunk az utolsó szerpentínes szakasznak, amelynek végén ott várt a már fehérbe öltözött Vars síterepe. Egy gyors szállásátvétel után mindenki elkezdte tervezni, hogy holnap merre vág neki a síterepnek. Mivel Vars központja viszonylag magasan (1850 m) fekszik ezért, a szállástól két perc séta után már felvonóban lehettünk ahonnan ki-ki megtalálta a számára optimálás lesikló, park, esetleg freeride terepet.
A srácok mindent beleadtak, hogy kihozzák a maximumot a parkból. (fotó: Czika Balázs)
Hivatalosan La Forêt Blanché síterepen voltunk, amely két települést Vars-ot és Risoul-t kapcsolja össze. A két terep között nem vesz sok időt az átjárás, amelynek köszönhetően mindenki megtalálhatta a számára legoptimálisabb pályákat és parkokat. A síterep működő parkjainak, összesen négynek Vars adott otthont, amelyekből hármat egyszerre be is lehetett csúszni ami egyedülálló élményt biztosított. Ha valakit a freestlye helyett inkább a freeride mozgatott meg az sem panaszkodhatott, ugyanis rengeteg helyen nyílt lehetőség Varsban és Risoulban pályán kívül, kisebb-nagyobb érintetlen hómezőkön csúszni.
Mindenki szorgalmasan gyakorolt a tábor közepén megrendezésre kerülő házi verseny/jam-re amelyet már negyedik éve rendeztünk meg. Az idei line-up-ot egy-egy egyenes box, kisebb kicker és duplatört box alkotta. A mezőnyből hamar kivált, ki lesz az az öt-hat fő, akik között végül el fog dőlni a verseny. Végül az első az egyenes boxot és a kickert Agócs Bence nyerte meg, a duplatörtön pedig Fábián Ádi diadalmaskodott. Külön gratula a női mezőny indulójának Pécsy Reninek, aki lazán és stílusosan csúszta be az elemeket! A freesíelőknél az első szpotot Dóra Szebi húzta be, a másodikon Rozsnyai Dani volt a legjobb, a harmadikon pedig holtverseny alakult ki közöttük – ez összesítettben Dani győzelmét hozta, mert Szebi nem indult a második szpotnál.
Pörögtek a trükkök a házi verseny alatt is (fotó: Czika Balázs)
A Snowcamp utolsó két napjára megérkezett egy markáns front, amely az első napján elhozta a white-out feelinget, így végre nem kellett keresgélni az aránylag frissebb, érintetlenebb részeket 🙂 Nagy szüksége volt sípályának a havazásra, ugyanis az első napokban szűzhavazás közben többször belefutottunk a vékony hó alatt rejtőző kövekbe, rönkökbe, fákba. Egy ilyen csúszás alkalmával az egyik táborozónk eltörte a bal kezét. Ez lett a táboraink eddigi legemlékezetesebb sérülése, amelyről az őt műtő orvos(ok) szerint még esettanulmány is születhet. Persze kisebb-nagyobb bukások és sérülések másnál is akadtak, de szerencsére mindenki más saját lábán és egyben jött haza a táborból. 🙂 Az utolsó napra ébredve amikor kinéztünk az ablakon gyönyörű hótakaró és bluebird várt minket, amelynek köszönhetően az utolsó napunkon újra Serre-Chévalierben érezhettük magunkat, ahol tavaly rekord mennyiségű hó esett és a végén már nyakig merültünk a friss szűzhóban.
A crew egy része (fotó: Czika Balázs)
Egy kiadós szűzhavazós nap után megérdemelten dőltünk hátra és még utoljára belevetettük magunkat a varsi éjszakai életbe. A szokásos szobáról szobára járós bemelegítések után felkerestük Vars Les Claux egyik legeldugottabb szórakozó helyét, a Le Khat. Miután sikerült kicseleznünk a középkorú hölgyet, aki a biztonsági szerepét játszotta a klubba lépve úgy éreztük, hogy valamelyik budapesti szórakozóhelyre kerültünk, mivel az emberek túlnyomó többsége magyar volt. Megdöbbenésünket félretéve egy elég jó bulira sikeredett az este, amit szintén szobáról, szobára járós after party követett, ahonnan ki-ki saját lábon, esetleg mások segítségével jutott vissza a saját, vagy nem saját szobájába. 🙂 Másnap reggel már gyakorlottan kipakoltuk az apartmanokat, és fennakadások nélkül indultunk hazafelé, tudva hogy az idei táborban is rengeteg élménnyel gazdagodtunk és jövőre találkozunk a következő Sneakerbox Snowtáborban. 🙂
Az idei tábor után sem maradhat el a „hivatalos” after Szerdán este mindenkit várunk a Kandalló Kézműves Pub-ban ahol pörögni fognak a táborról készült képek és videók. Ha pedig nem tudtok szerdáig várni nézzétek meg Facebook albumunkat a táborról, a képekért pedig külön köszönet Czika Balázsnak. Jövőre pedig jön az ötödik epizód! 😉
