Kis Benedek interjú

Ha csak egy mondatban mutathatnád be magadat, akkor mi lenne az?
Kicsit besokkoltam most… ettől a kérdéstől. Nem tudom… nekem nem nagyon van ilyen.

Akkor úgy kérdezem, hogy mi az, amit mindenképpen beletennél egy rövid bemutatkozásba magadról?
Kis Benedek vagyok, 19 éves. Szeretek wakeboardozni 😀 A legfontosabb nekem a sport, az extrém sportok, ez határozza meg legjobban az életemet. Elég közhelyesen hangozhat, de így van.

Azt tudjuk, hogy nagyon szeretsz wakeboardozni, de most dübörög a téli szezon, mik a terveid erre vonatkozólag?
A legfőbb tervem, hogy minél több napot tudjak havon tölteni, minél több helyen szeretnék csúszni. El szeretnék indulni az összes magyar versenyen és ha lehet, minél több külföldin.

Van már ilyen versenynaptár a fejedben?
A K2 kupát már kipipáltam, nem a legjobban alakultak számomra ott a dolgok, de nem én voltam a verseny legnagyobb vesztese, mert a Ballagó Péter komoly sérülést szenvedett, helyben Ausztriában kellett a lábát megműteni… Egyébként – bár szeretnék az összes magyar versenyen indulni – jobban belegondolva a versenyek időpontja miatt sem a mátraszentistváni kupafutamon, sem az eplényi showdown-on nem tudok indulni, mert egybeesik a törökországi wakeboard edzőtáborral, ahová Szerb Matyival megyünk. Úgyhogy marad Murau 🙂 Slopestyleban érzem, hogy ott tudok lenni az élmezőnyben, big airben is elindulok természetesen, de ott nincsenek akkora elvárásaim magammal szemben.

Van most valamilyen trükk, amire most gyúrsz így télvíz idején?
Most, hogy volt alkalmam aránylag sokat airbagen gyakorolni, így elég sok invert trükköt meg tudtam tanulni biztonságos körülmények között, ezt szeretném most havon is beadni. Ezek közül a hátraszaltót és a bs rodeo 540-et már sikerült is.

Kis Beni a muraui MUMUS-on (Fotó: Horányi-Névy András)

Most, hogy minden le van fagyva nem is tűnhetne távolibbnak az elmúlt nyár, de mesélj róla, mekkora menet volt az elmúlt nyári szezon?
Nagyon jól sikerült nekem ez a nyár, talán most tudtam a legtöbbet wakeboardozni, utazni, többször voltunk Ausztriában, Horvátországban, Németországban és nagyon sok embert, versenyzőt ismertünk meg. Ez az egyik legnagyobb hajtóerő nekem ebben a sportban, hogy be tudjuk járni a világot – egyelőre csak Európában, de már ez is nagyon sokat adott.

A téli és nyári versenyekről is szó esett már: szeretsz versenyezni, hogy állsz hozzá a versenyhelyzetekhez?
Én nagyon szeretek versenyezni. Ilyenkor összegyűlik az összes rider, több napig együtt csúszik mindenki, jobban megismerjük egymást, ez az ami a legjobb. Én egyébként olyan vagyok, hogyha nyomás alá kerülök az pozitívan hat a teljesítményemre, nem stressznek élem meg.

És milyen hangulata van egy wakeboard versenynek általában – így belülről nézve?
Szerintem mind a wakeboard (és a snowboard) versenyeknek is nagyon jó hangulata van. Bár tulajdonképpen ellenfelei vagyunk egymásnak, de mindig kölcsönösen szurkolunk a másiknak és örülünk annak, ha a másik jól meg tudja csinálni a versenykörét és szerintem ez az extrém sportokon kívül elég kevés sportról mondható el…

A nyomás téged tehát pozitívan befolyásol. És mi az ami inspirál egy következő trükkhöz például?
Nagyon sok pro videót szoktam nézni, és ha onnan megtetszik valami és fejben el tudom képzelni, hogy ezt én is be tudnám adni, akkor ez az, ami az inspirációt adja. A snowboardban is a wakeboardban is ez éltet, hogy mindig kijjebb toljam a határokat, hogy valami újat tanuljak meg.

Van olyan trükk, amit most be tudsz adni, de amikor először deszka került a lábadra, akkor álmodban sem gondoltad volna, hogy sikerülhet valaha is?
Nekem… nagyon sok ilyen trükk van 🙂 Amikor 15-16 évesen elkezdtem, akkor sosem gondoltam volna, hogy mondjuk egy kilencest fogok ugrani egy kickeren.

És milyen fejlődési ívet látsz magad előtt?
Elképesztően fejlődik ez a sport. Amik nekünk most a junior mezőnyben alaptrükköknek számítanak, azokat mikor elkezdtem wakeboardozni még a felnőtt pro mezőnyben is csak a legjobbak tudták megcsinálni. Most már én sem fejlődök olyan robbanásszerűen, mint az első éveimben, de majdnem minden napra ki tudunk találni valami kis újdonságot, főleg a raileken, boxokon meg a kickereken. Ez főleg fejben dől el szerintem: Ha úgy érzed, hogy itt a vége és már nem tudsz tovább fejlődni, akkor nem is fogsz, de ha elhiszed és elhatározod, hogy meg akarsz tanulni egy trükköt, akkor meg is tudod tanulni – a kellő figyelem és energia befektetésével.

Ki az, aki húz téged a wakeboardban és ki a snowboardban?
Wakeboardban legtöbbet Herczeg Lóránttal és a Bodnár Bencével csúszok együtt, ők azok akik nagyon inspirálnak engem. Ezen kívül még Szóláth Szebasztián, akiről úgy gondolom, hogy Magyarországon az egyik legtehetségesebb rider ( Szebivel készült korábbi interjúnkat itt olvashatod). Ők hárman a mai napig nagyon sokat segítenek nekem. A külföldi riderek közül Nico von Lerchenfeld az egyik kedvencem, neki nagyon egyedülálló a stílusa, főleg a raileken. Csak nézem a videóit és nem hiszem el, hogy miket csinál…
Snowboardban is nagyon jól egyben van a hazai snowboardos társadalom, de itt nem emelnék ki senkit. A külföldi riderek közül Torstein Horgmo, akinek nagyon szeretem a stílusát.

Miért szereted a snowboardot és miért a wakeboardot?
Nehéz különbséget tenni, de a wakeboardra inkább úgy gondolok, mint sportra, a snowboardra, mint hobbi – de közben mind a kettőt versenyszerűen csinálom és mind a kettő a hobbim is 🙂 Mivel wakeboardban sokkal több lehetőségem van fejlődni, egy szezonban akár 130 napot is tudok csúszni, ezért erre úgy gondolok, hogy komolyabb szintre tudok jutni. De a tél szintén elképzelhetetlen lenne snowboardozás nélkül – minden hétvégén igyekszem havon lenni, meg persze a táborokban, fotózásokon.

Wakeboard (Jobb felső fotó: potihu) – Katt a nagyításhoz!

Mennyire érzed, hogy az egyik sport „segít” a másikban?
Sokkal hamarabb kezdtem el snowboardozni, már 8 éves korom óta csúsztam és ezután sokkal könnyebb volt megtanulni wakeboardozni. Főleg az elemeken éreztem, hogy sokat segít a snowboardos múlt.

Pedig te elég sokáig a snowboard „sötét oldalán” voltál, azaz alpinoztál 😉
Szergej a szárnyai alá vett, és nagyon pozitívan gondolok vissza arra, hogy edzeni kezdett, mert addig mindent csak magamtól tanulgattam. Nagyon sokat tanultam és a freestyleban is sokkal jobban fejlődtem emiatt, szóval nem ragadtam le az alpinnál. Egyébként már a kezdetektől benézegettem a parkokba, bár régebben nem piszkálta annyira a fantáziámat, mint mostanában.

Van valami emlékezetes, meredek vagy vicces sztori, ami wakeboarddal vagy snowboarddal esett meg veled?
A roadtripekre nagyon szívesen gondolok vissza, snowboardban az a tavalyi romániai Fundango fotózás nagyon nagy élmény volt számomra: egy hétig fenn voltunk a Balea tónál és tényleg úgy nyomtuk végig, hogy nem volt pálya körülöttünk, kétórákat sétáltunk, hogy pár perc alatt lecsússzunk, ami nagyon betegen hangzik, de megérte 🙂 Wakeboardban az összes roadtripünk, amit általában Bodnár Bencével csináltunk végig, nagy menetek voltak. Talán az volt a legnagyobb, amikor lementünk Pagra, a horvát tengerpartra, ott csúsztunk és buliztunk négy-öt napot, onnan fel Münchenbe egy nagyon komoly versenyre.

Van valami különbség a tengeren és egy tavon csúszás között?
Én semmi különbséget sem érzékeltem 🙂

Beni @ Kecsó (Fotó: Bleyer Ádám)

Nem túl sok magyar wakeboardozik és még belőlük is még kevesebb csúszott külföldi kábelpályán. Neked már van összehasonlítási alapod külfölddel, hogy állják a magyar kábelek az összehasonlítást?
Összességében azt mondanám, hogy a magyar kábelpályák mind jók. Az egészen új külföldi pályák persze feszesebbek, meg nagyobbat emelnek, de szerintem meg lehetünk elégedve az itthoni felhozatallal.

Most megint vissza a télre, idén milyen szettel csúszol?
Idén Drake DF2 deszkával csúszok, Risto Mattila kötéssel és bakanccsal és igazából imádom ezt a lapot. Miután 5 napot csúsztam vele, ezzel tanultam meg a backflipet és a bs rodeot és nagyon imádom 🙂 Ez inkább egy puhább lap, tízes skálán négyes keménységű. Eddig azt gondoltam magamról, hogy a keményebbeket szeretem, de ez nagyon bejön.

Azt láttam, hogy az utóbbi szezonokban nagyon megszaporodtak a szponzoraid. Fel tudod még sorolni az összeset fejből? 🙂
Persze 😀 A legelső szponzorom a Fundango volt…

Igen, az még most is előttem van, hogy a kis hallgatag  Benedek jött tárgyalni a szponzorációról 😀
…hát igen 🙂 Utána a wakeboard deszka szponzorom lett a Rubesch, majd a Smith szemüvegek, G-Shock. Zaza és a Ridehouse is támogatnak. A legfőbb szponzorom a Burn energiaital. A téli szettemet a New Motion shoptól kapom, Drake és Northwave szettet. A Mindless Longboards is szponzorál longboarddal. Illetve van most egy új kezdeményezés a Ride Co. krú, itt is team tag vagyok, aminek köszönhetően eljuthatok franciaországi snowtáborokba is.

Munkában a ride.co krú (Fotó: Králik Dani)

Apropó krú: MetalBros, Freeski Maffia… a télisportokban el vagyunk látva csapatokkal, wakeboardban nem alakul valami nevesített csapat?
Ez egy nagyon jó kérdés… de nem 🙂 Érdekes, erre eddig még nem is gondoltam… Igazából a magyar wakeboardosok most is egy csapatot alkotnak, de így külön nevünk nincs…

Visszatérve a szponzorokra, mondtad, hogy a Burn a legfőbb szponzorod, ők mivel támogatnak téged?
Leginkább az utazásokkal. Ezen a nyáron is főleg nekik köszönhetem, hogy a Bodnár Bencével több versenyre is ki tudtunk jutni.

Idén nyáron sokat gurultatok gördeszkával a félcsőben Omszkon és mint hallom a The Lab parkban is feltűntök. A gördeszka teljesen új irány vagy volt már erre is korábban próbálkozás?
Már régebben is gördeszkáztam, de amikor az Omszkira kerültem akkor kezdtünk el sokat gurulgatni. Csináltunk kis ugratókat, raileket, minden nap pörögtek a S-K-A-T-E párbajok. Most, hogy megépült az Omszkin a félcső, csúszás előtt mindíg gurulunk benne. Nagyon jól ráhangol a wakeboardozásra és az izmokat is rendesen bemelegíti.

Beni @ snow (Fotó: Vaskó Norbi)

És most jön az, ami egy sneakerbox interjúból sem maradhat ki: kedvenc cipők, cipőmárkák?
A kedvenc cipőm egyértelműen egy Nike SB Janoski, ezt Hamburgban vettem. Ez egy mid, fehér bőr felsőrésszel. Kedvenc márkám nincs, az egyszerűbb oldszkúlabb cipőket szeretem.

És ez egy mostani fejlemény, vagy mindig ezek tetszettek?
Hát most egy két-három éve ilyen cipők jönnek be, régebben voltak nekem is ilyen „normál” deszkás cipőim.

Beni cipői – Katt még több képhez!

Beni kedvence, egy Nike SB Janoski

Egy Etnies Beni cipői közül

Rajtad snowboard cipő is igen gyakran van, ez a te egyik sporteszközöd ugyebár. Neked mik a fontos szempontok egy snowboard bakancsnál?
Egyértelműen a kényelem a legfontosabb szempont. Én nagyon szeretem a gyorsfűzős rendszerű cipőket. Vannak, akik azt gondolják, hogy ez nem fixál rendesen és kilazulnak. Nekem már több ilyen cipőm volt és mindegyik jól működött… Keménység tekintetében pedig a keményebb cipőket szeretem, mert jobban tartanak.

Egyébként a wakeboard cipőimet is pont ilyen szempontok szerint választok: legyen teljesen zárt bakancs és gyorsfűzős. Tavaly nyáron láttam terjedni olyan új wakeboard kötéseket, amik már teljesen olyanok mint egy snowboard kötés: külön van a kötés és a cipő: vicces látvány, hogy bakancsban úsznak és bakancsban mászkálnak a parton. Én még nem próbáltam, kicsit idegenkedek tőle, de az biztos, hogy így nem vágod össze a lábadat, ha nádas partszakaszon kell kimászni 🙂

Beni, köszönjük az interjút és keep riding 🙂

Köszönet a képekért!
Még több fotó Bleyer Ádámtól itt.